Még mindig hiányzik a tobozmirigy teljes megértése, de ez nem akadályozhat meg bennünket abban, hogy eltöprengjünk. Majdnem az agy közv...
Még mindig hiányzik a tobozmirigy teljes megértése, de ez nem akadályozhat meg bennünket abban, hogy eltöprengjünk.
Majdnem az agy közvetlen központjában található az apró fenyőtoboz alakú tobozmirigy, mely rendszeresen választja ki a bámulatos melatonint miközben alszunk, melyről egykor azt gondolták, hogy egy alacsonyabb evolúciós állapot csökevényes maradványa.
Valójában a közelmúltbeli kutatások szerint nagyobb esélyünk lehet krónikus betegségekre, mint például a rákra, az esti, mesterséges fényben való felesleges fürdés következtében, vagy az éjszakai műszakban dolgozóknál, illetve a késői ébrenléttől. A tobozmirigynek, és a melatoninnak a Föld 24 órás forgásához, világos és sötét ciklusaihoz kapcsolódó kronobiológiájának összezavarásával, amit cirkadián ritmusként ismerünk, valószínűleg nem az érzékelésre nyitunk ajtót, hanem a betegségekre. A Vanderbilt Egyetem egy nemrég megjelent tanulmánya összefüggést talált a cirkadián zavarok és a szívbetegségek, cukorbetegségek és az elhízás között.
Az sem csoda, hogy a tobozmirigy összekapcsolódik a sci-fi, fantasy és horror rajongók táborával, valamint tömegesen kedvelik a misztikusok és mentalisták. Az ereje, hogy megossza és egyesítse a világos és sötét életünket úgy tűnik, hogy sokkal inkább növekszik, mint amennyire komolyan vesszük.
"Még mindig hiányzik a tobozmirigy teljes megértése," mondta el a Michigan Egyetem élettani és a neurológiai professzora Jimo Borjigin, aki úttörő a tobozmirigy kiválasztás orvosi vizualizálása terén. "Számos molekula található a tobozmirigyben, melyek közül sok egyértelműen éjjel figyelhető meg, és nem tudjuk, hogy mi lehet a funkciójuk. Az egyetlen működés, melynek pontos helyéhez nem férhet kétség, az a melatonin szintézise és kiválasztása éjszaka, melyet a központi óra a suprachiasmatic nucleus-ban irányít és fénnyel modulál. Minden más spekuláció."
Megkülönböztetni a tudományt és a spekulációt a tobozmiriggyel kapcsolatban nem volt könnyű, hiszen régen René Descartes nevezte a "lélek fő székhelyének", miután hosszú ideig tanulmányozta közel négy évszázaddal ezelőtt. Bár "nincs bizonyíték, mely ezt alátámasztaná," - tisztázta Borjigin. Tehát itt van egy rövid, hasznos lista arról, amit a tobozmirigyről tudni érdemes.
1. A harmadik szem és a teozófia
Jelenlegi tudományos ismereteink szerint a tobozmirigy egy szemként indult útnak, és fogadja a fény- és retinajeleket. Talán ez volt az egyetlen szem, amely az agyba zsugorodott, ám az érzékelő feladataink gondoskodtak két újabb szemről. Vagy ez egy harmadik szem volt egy szellemi és fizikai kapcsolattal az előző spirituális és evolúciós állapotunkban, vagy mindkettő, de egy biztos, hogy már évszázadok óta felvillanyozza a tudományt és a találgatásokat.
A Föld ősi kulturáinak történetei tele vannak néprajzi elemekkel, melyek mind az egyszemű, mind a háromszemű hatalommal rendelkező lényeket bemutatják, Sívától és Küklopsztól a Félhomályos Zóna kedves fickójáig a "Valódi marslakók felállnának kérem?" című epizódjában. A kapcsolatok megtalálhatók a Hinduizmusban, melynek hetedik, elsődleges csakrája a Sahasara olyan többrétegű lótusz, mely úgy néz ki, mint a tobozmirigy fenyőtoboza, és amelynek elsődleges feladata az, hogy érzékelje az egyetemes egységet tudományos szempontból és lelki értelemben. A teozófusok is tanulmányozták, és amire rájöttek az a görög és római tudományos érdeklődést is uralta, és a közelmúltban azt állították, hogy a tobozmirigy a szellemi evolúció motorja.
Ez a leírás találónak tűnik, tekintettel a csillagászati teljesítményünkre, melyet evolúciónk néhány millió éve alatt elértünk. Míg a homo sapiens harmadik szeme útközben valószínűleg átalakult tobozmiriggyé, ma is találhatunk fényérzékelő harmadik szemmel, mai nevén parietális szemmel rendelkező állatokat, mint például Új-Zéland veszélyeztetett faja, a Tuatara. Más ősi lények fosszíliái hasonló koponyaformákat mutatnak, melyek arra utalnak, hogy a tobozmirigyünk egy korábbi szem lehetett.
2. Ami egykor rejtett volt, most nagy felbontású
A Michigan Egyetem professzora Borjigin és csapata keményen dolgozik azon, hogy rájöjjenek, a tobozmirigy és a melatonin vajon hogyan szabályozza az életünket.
"A központi cirkadián óra szabályozza életünk szinte minden szempontból való időzítését, többek közt a fiziológiát és a viselkedést, és a melatonin a legjobb jelző a cirkadián időzítés ujjlenyomatainak dekódolásában mind az embereknél, mind az állatoknál." - mondta el Borjigin. "A múltban nagyon nehéz volt tanulmányozni a melatonin cirkadián tulajdonságait állatok esetében a technikai korlátok miatt. Laborunkban kitaláltunk egy hosszú távú tobozmirigy mikrodialízis technikát, amely lehetővé teszi az automatizált, számítógéppel vezérelt, nagyfelbontású melatonin kiválasztás elemzést a rágcsálók tobozmirigyében négytől tíz hétig ugyanazon állatnál."
Ezek a képi megjelenítések jó úton haladnak afelé, hogy többet tudjunk a melatoninról, amit a tobozmirigy választ ki akkor, amikor alszunk, és segít kijavítani és szinkronizálni a testünket a Föld forgásához. A melatonin egy lenyűgöző vegyület, mely természetesen előfordul a növényekben, állatokban és a mikrobákban. Egy erős antioxidáns, gyógyászati célú felhasználása úgy tűnik minden évben növekszik, ahogy egyre többet tudunk meg arról, hogyan képes segíteni az immun, krónikus és neurodegeneratív betegségek esetében.
"A tobozmirigy mikrodialízis technika lehetővé teszi, hogy nyomon kövessük a melatonin kiválasztást szigorúan különböző körülmények között, szimulálva a gyors időzóna-átlépést, a több műszakos munkavégzést, a fényszennyezést, a diétás manipulációt és így tovább, hogy meghatározzuk a cirkadián ritmus környezetre adott válaszait," - tette hozzá a professzor. "Azt is lehetővé teszi számunkra, hogy felfedezzük az extrém kronotípusú állatokat, mint a korai madarak és éjszakai baglyok, hogy megértsük, hogy a különböző kronotípusú egyének a cirkadián kihívásokra hogyan reagálnak másképp. Ezek még folyamatban lévő vizsgálatok, de remélhetőleg néhány munkánkat még ebben az évben közzétehetjük."
[post_ads_2]
3. Mesterséges fény = Sötét jövő
Ami a közelmúltban megjelent a melatoninról már elég jelentős, különösen azok számára, akik mell- és prosztatarákkal küzdenek. A Harvard Egyetem Közegészségügyi Iskolájának kutatói Itai Kloog és csapata egy sor tanulmányt adtak ki az elmúlt években kifejtve, hogy a "modern, urbanizált alvó és élőhely" (PDF) egy hatalmas hormon alapú rák kockázatot jelent. "Eltakarjuk az éjszakai égboltot" mesterséges fényekkel, írta a Earth Island Journal-tól Holly Hayworth, hivatkozva Kloog kutatásaira és megjegyezte, hogy ennek a fénynek a fele egyébként is kárba vész.
"Minden kétséget kizáróan bizonyítottuk, hogy ez egy kockázati tényező," - mondta Kloog. "Az éjszakai fényről több szinten bebizonyította a csoportunk és még sokan mások, hogy mindenképpen hozzájárul a hormonális rák kifejlődésének nagyobb kockázatához."
Kloog csapata összesen öt vizsgálatot publikált helyi és globális szintű elemzéseket is beleértve, és mindegyikük határozott összefüggést talált a cirkadián és a melatonin zavar, valamint a rák magasabb kockázata között. Tanulmányozva a NASA Védelmi Műholdas Program archívumát (hogy rávilágítsanak a Föld éjszakai fénnyel való lefedettségére), és az Egészségügyi Világszervezet adatait Kloog csoportja világosan azt találta, hogy "ahol a nők jobban ki vannak téve az éjjeli fénynek, ott az emlőrák aránya megemelkedett. Az izraeli tanulmány megállapította, hogy az éjszakai fénynek való minimális kitettség és a közepes kitettség között 36%-al gyakrabban jelentkezett a mellrák, és a közepestől a maximális kitettségig újabb 26%-os növekedés volt megfigyelhető."
"Az átlagos megvilágítás fejenként, ha egy elmaradott országot veszünk, mint Nepál, 0,02 nanowatt négyzetcentiméterenként," - magyarázta Kloog. "Ha összehasonlítjuk az Egyesült Államokkal, ott az átlagos megvilágítás egy személynél 57,5. Egészen körülbelül 120 évvel ezelőttig az emberek alapjában véve 12 órás napfénynek és 12 órányi sötétségnek voltak átlagosan kitéve, ahol az évszakok és a szélesség ezt lehetővé tették természetesen. De a villanykörte feltalálása óta mesterségesen meghosszabbítjuk a napot. Késő este megyünk aludni, világítást használunk miközben alszunk, emiatt rövidebb alvás idővel rendelkezünk. Van egy csomó tényezőnk, mellyel megnyújtjuk a napot ahhoz képest, melyet a korábbi több millió éves evolúciós időszakban tapasztaltunk."
"Ez olyasvalami, amit könnyű megérteni az egyenletből," - mondta Kloog. "Aludj egy sötét szobában! Használj kevesebb fényt! Csukd le a redőnyt! A cirkadián zavar rákkeltő az emberre nézve."
4. Okkult klasszikus
Ez nem jelenti azt, hogy a késő esti nézelődés önmagában nem jó a léleknek, különösen a tobozmirigynek és a harmadik szemnek. Mivel a tobozmirigy és a harmadik szem is egyedülálló összetevői a bináris agynak, különös spirituális és természetfölötti lehetőségeink felfedezésére ösztönöztek. A tobozmirigy cirkadián kettőssége különös hatást gyakorolt a befolyásos okkultistákra, mint például a horror legbefolyásosabb személyiségére, Howard Phillips Lovecraftra. Aki viszont újabb generációs tehetségeket szült, akik egy nagyon rugalmas csatlakozóként használják az értelem kiterjesztéséhez.
"Az első találkozásom a tobozmiriggyel Stuart Gordonnak a Lovecraft a Túloldalról mozi adaptációjából jött," - mondta el Javier Grillo-Marxuach, a Közvetítő című kultikus sci-fi televíziós klasszikus alkotója. "Az igazat megvallva minden, amit tudok a különös belső elválasztású testről feltehetően a mag tapasztalatomból ered, ami megmagyarázza, hogy miért vagyok televíziós író, és nem egy agysebész."
"A Közvetítőben hamar kiderül, hogy mivel ez a legrejtélyesebb mirigy, egyben teljesen félre is értik," - tette hozzá Grillo-Marxuach. "A 12 epizód során a tobozmirigy a pszichikus képességek, a párhuzamos dimenziók közti kommunikáció, és végül a hatalom forrásává válik. Mióta Stuart Gordontól és H.P. Lovecraft-tól egy ilyen ajándékot kaptam tizenévesen, mely az agyi anatómia fantáziadús megértését kínálta, úgy gondoltam, hogy visszafizetem ezt a szívességet, ahányszor csak lehetséges."
alternet
