Azt hiszed, hogy a gondolatolvasás tudományos fantasztikum? Gondold újra! Tudósok agyi szkennereket használtak arra, hogy érzékeljenek...
Azt hiszed, hogy a gondolatolvasás tudományos fantasztikum?
Gondold újra!
Tudósok agyi szkennereket használtak arra, hogy érzékeljenek és rekonstruáljanak olyan arcokat, melyekre emberek gondolnak, a NeuroImage folyóiratban múlt hónapban közölt tanulmány szerint.
A tanulmányban a tudósok résztvevőkre csatlakoztattak egy fMRI agyi szkennert - mely meghatározza az agy különböző részeinek tevékenységét, a vér áramlásának mérésével -, és arcokról mutattak nekik fényképeket. Ezután csupán az agyi képalkotót használva a kutatók képesek voltak létrehozni képeket azokról az arcokról, melyeket az emberek néztek.
"Ez az elme olvasás," - mondta Alan S. Cowen a kaliforniai Berkeley Egyetem egyik végzős hallgatója, aki a tanulmány együttes társszerzője Marvin M. Chun professzorral a Yale-ről, és Brice A. Kuhl-al a New York-i Egyetemről.
"Akár az is elképzelhető ezen a módon, hogy egy bűncselekmény tanúja segítségével rekonstruálható egy gyanúsított arca." - mondta Cowen.
A tanulmány készítői állítása szerint ez az első alkalom, hogy megpróbálnak arcokat rekonstruálni a gondolatokból. A fenti képek a tényleges fényképek, és a rekonstrukciók laboratóriumi körülmények között készültek.
Ugyan a 30 agyi leolvasás alapján készült kép rekonstrukciók homályosak, de közelítenek a valódi képekhez. Sikerült a bőrszínt mindegyik esetben visszakapni, és a 30-ból 24 rekonstrukciónál megfelelően felismerhető a mosoly jelenléte vagy hiánya.
"Természetesen van mit a technikán javítani," fogalmazott Cowen hozzátéve, hogy mindössze két évvel ezelőtt kezdődtek a kísérletek, de csak a közelmúltban fogadták el közlésre. Elmondta, hogy ő és mások is azon dolgoznak, hogy a közbenső folyamaton igyekezzenek javítani.
"Kifinomult matematikai modelleket használunk (az agyi vizsgálat eredményeihez), ezért az eredmények várhatóan egyre jobbak lesznek," - mondta.
Hogy kimutassák az arcokat az agyi aktivitás alapján, a kutatók a tanulmányban 300 arcról készült felvételt mutattak a résztvevőknek, miközben rögzítették az agyuk aktivitását. Majd megmutattak a résztvevőknek 30 új arcot, és az előzőleg rögzített agyi mintáikat használták a 30 kép létrehozására, csupán az agyi képalkotó vizsgálat alapján.
Cowen elmondása szerint, ahogy a technológia fejlődik, az alkalmazások kiterjedhetnek a mentális zavarok jobb megértésére, az álmok rögzítésére, és a bűncselekmények megoldására is.
"Láthatjuk, hogyan érzékelik emberek az arcokat különböző betegségektől függően, mint például az autizmus, és ez felhasználható a kezelési módszerek meghatározásában," - mondta.
Ennek oka, hogy a rekonstrukciók nem a valós képeken alapulnak, hanem azon képek alapján, amit az alany agya észlelt. Ha egy autista ember másképp lát egy arcot, a különbség megjelenik az agyi leképező rekonstrukcióban. A módszerrel az álomképek is kimutathatók.
Milyen hamar történhet ez meg?
"Ez ténylegesen az agyi képalkotó technológia fejlődésétől függ sokkal inkább, mint a matematikai analízistől. Ez 10, 20 év múlva lehetséges."
Az egyik kihívás, hogy a különböző agyak különféle aktivitást mutatnak ugyanannál a képnél. Az elmosódott képek valójában hat labor önkéntesei gondolatának átlagai. Ha egy egyén leolvasását néznénk, a kép kevésbé lenne következetes.
"Szélesen változó, ahogy az emberek agya működik a szkenner alatt - egyesek agya jobb az fMRI-hez - és ha véletlenszerűen választanak ki egy résztvevőt, a rekonstrukció lehet nagyon jó, de lehet rossz is, ezért végeztünk egy átlagolást az összes résztvevőt figyelembe véve," - mondta Cowen.
Majd hozzátette, hogy egyelőre nem kell amiatt aggódni, hogy mások bepillanthatnak az emlékeinkbe, vagy erőszakkal szereznek meg tőlünk információt.
"Ez a fajta technológia csak olvasni képes az agy aktív részeit. Tehát nem tudja olvasni a passzív emlékeket - meg kellene kérni az adott személyt, hogy képzelje el a memóriáját, hogy olvassa azt," - mondta Cowen.
"Ez csak idő kérdése, és végül - talán 200 év múlva - valamilyen módon képesek leszünk az agy inaktív részeit olvasni. De ez egy sokkal nehezebb kérdés, mivel magában foglalja az agy finom részleteinek a mérését, melyet még nem igazán értünk."
govtslaves
Könyvajánló
Tudom, hogy mire gondolsz!
A gondolatolvasás hétköznapi trükkjei
Thorsten Havener
"Újra meg újra azt kérdezik tőlem: hogyan csinálom, mi a titkom? Jogos a kíváncsiság - de ha válaszolok, leleplezem a munkám egészét. Ennek ellenére most a nagyközönség elé tárom módszereimet és eszközeimet, hogy lássák, miként is működik mindez a mindennapokban..." Thorsten Havener a legismertebb mentalista német nyelvterületen: e könyv révén végre a magyar olvasó is megismerheti művészetét. Németország legsikeresebb gondolatolvasója lépésről lépésre bepillantást enged más emberek gondolatvilágának megfejtésébe. A gondolatolvasás, ahogyan ő fogalmaz, nem hókuszpókusz, nem mágia, hanem emberismeret dolga. Nem tehetség, hanem tanulható készség. És hogy hogyan válhatunk gondolatolvasóvá? Havener ezt is bemutatja számos kísérlet, előadás és gyakorlat átadásával. Szó esik itt a testbeszéd rejtett üzeneteiről, hipnózisról és szuggesztióról, embertársaink befolyásolásának trükkjeiről és a csalók üzelmeiről. A könyv tanácsai révén ugyan nem válunk mentalistává, de legalább saját életünket boldogabbá és sikeresebbé tehetjük. Thorsten Havener mind Németországban, mind világszerte hatalmas sikerrel tart előadásokat és tréningeket
Gondold újra!
Tudósok agyi szkennereket használtak arra, hogy érzékeljenek és rekonstruáljanak olyan arcokat, melyekre emberek gondolnak, a NeuroImage folyóiratban múlt hónapban közölt tanulmány szerint.
A tanulmányban a tudósok résztvevőkre csatlakoztattak egy fMRI agyi szkennert - mely meghatározza az agy különböző részeinek tevékenységét, a vér áramlásának mérésével -, és arcokról mutattak nekik fényképeket. Ezután csupán az agyi képalkotót használva a kutatók képesek voltak létrehozni képeket azokról az arcokról, melyeket az emberek néztek.
"Ez az elme olvasás," - mondta Alan S. Cowen a kaliforniai Berkeley Egyetem egyik végzős hallgatója, aki a tanulmány együttes társszerzője Marvin M. Chun professzorral a Yale-ről, és Brice A. Kuhl-al a New York-i Egyetemről.
"Akár az is elképzelhető ezen a módon, hogy egy bűncselekmény tanúja segítségével rekonstruálható egy gyanúsított arca." - mondta Cowen.
A tanulmány készítői állítása szerint ez az első alkalom, hogy megpróbálnak arcokat rekonstruálni a gondolatokból. A fenti képek a tényleges fényképek, és a rekonstrukciók laboratóriumi körülmények között készültek.
Ugyan a 30 agyi leolvasás alapján készült kép rekonstrukciók homályosak, de közelítenek a valódi képekhez. Sikerült a bőrszínt mindegyik esetben visszakapni, és a 30-ból 24 rekonstrukciónál megfelelően felismerhető a mosoly jelenléte vagy hiánya.
"Természetesen van mit a technikán javítani," fogalmazott Cowen hozzátéve, hogy mindössze két évvel ezelőtt kezdődtek a kísérletek, de csak a közelmúltban fogadták el közlésre. Elmondta, hogy ő és mások is azon dolgoznak, hogy a közbenső folyamaton igyekezzenek javítani.
"Kifinomult matematikai modelleket használunk (az agyi vizsgálat eredményeihez), ezért az eredmények várhatóan egyre jobbak lesznek," - mondta.
Hogy kimutassák az arcokat az agyi aktivitás alapján, a kutatók a tanulmányban 300 arcról készült felvételt mutattak a résztvevőknek, miközben rögzítették az agyuk aktivitását. Majd megmutattak a résztvevőknek 30 új arcot, és az előzőleg rögzített agyi mintáikat használták a 30 kép létrehozására, csupán az agyi képalkotó vizsgálat alapján.
Cowen elmondása szerint, ahogy a technológia fejlődik, az alkalmazások kiterjedhetnek a mentális zavarok jobb megértésére, az álmok rögzítésére, és a bűncselekmények megoldására is.
"Láthatjuk, hogyan érzékelik emberek az arcokat különböző betegségektől függően, mint például az autizmus, és ez felhasználható a kezelési módszerek meghatározásában," - mondta.
Ennek oka, hogy a rekonstrukciók nem a valós képeken alapulnak, hanem azon képek alapján, amit az alany agya észlelt. Ha egy autista ember másképp lát egy arcot, a különbség megjelenik az agyi leképező rekonstrukcióban. A módszerrel az álomképek is kimutathatók.
Milyen hamar történhet ez meg?
"Ez ténylegesen az agyi képalkotó technológia fejlődésétől függ sokkal inkább, mint a matematikai analízistől. Ez 10, 20 év múlva lehetséges."
Az egyik kihívás, hogy a különböző agyak különféle aktivitást mutatnak ugyanannál a képnél. Az elmosódott képek valójában hat labor önkéntesei gondolatának átlagai. Ha egy egyén leolvasását néznénk, a kép kevésbé lenne következetes.
"Szélesen változó, ahogy az emberek agya működik a szkenner alatt - egyesek agya jobb az fMRI-hez - és ha véletlenszerűen választanak ki egy résztvevőt, a rekonstrukció lehet nagyon jó, de lehet rossz is, ezért végeztünk egy átlagolást az összes résztvevőt figyelembe véve," - mondta Cowen.
Majd hozzátette, hogy egyelőre nem kell amiatt aggódni, hogy mások bepillanthatnak az emlékeinkbe, vagy erőszakkal szereznek meg tőlünk információt.
"Ez a fajta technológia csak olvasni képes az agy aktív részeit. Tehát nem tudja olvasni a passzív emlékeket - meg kellene kérni az adott személyt, hogy képzelje el a memóriáját, hogy olvassa azt," - mondta Cowen.
"Ez csak idő kérdése, és végül - talán 200 év múlva - valamilyen módon képesek leszünk az agy inaktív részeit olvasni. De ez egy sokkal nehezebb kérdés, mivel magában foglalja az agy finom részleteinek a mérését, melyet még nem igazán értünk."
govtslaves
Könyvajánló
Tudom, hogy mire gondolsz!
A gondolatolvasás hétköznapi trükkjei
Thorsten Havener
"Újra meg újra azt kérdezik tőlem: hogyan csinálom, mi a titkom? Jogos a kíváncsiság - de ha válaszolok, leleplezem a munkám egészét. Ennek ellenére most a nagyközönség elé tárom módszereimet és eszközeimet, hogy lássák, miként is működik mindez a mindennapokban..." Thorsten Havener a legismertebb mentalista német nyelvterületen: e könyv révén végre a magyar olvasó is megismerheti művészetét. Németország legsikeresebb gondolatolvasója lépésről lépésre bepillantást enged más emberek gondolatvilágának megfejtésébe. A gondolatolvasás, ahogyan ő fogalmaz, nem hókuszpókusz, nem mágia, hanem emberismeret dolga. Nem tehetség, hanem tanulható készség. És hogy hogyan válhatunk gondolatolvasóvá? Havener ezt is bemutatja számos kísérlet, előadás és gyakorlat átadásával. Szó esik itt a testbeszéd rejtett üzeneteiről, hipnózisról és szuggesztióról, embertársaink befolyásolásának trükkjeiről és a csalók üzelmeiről. A könyv tanácsai révén ugyan nem válunk mentalistává, de legalább saját életünket boldogabbá és sikeresebbé tehetjük. Thorsten Havener mind Németországban, mind világszerte hatalmas sikerrel tart előadásokat és tréningeket