A mesterséges intelligencia létrehozása a legnagyobb esemény lenne az emberiség történelmében. Sajnos ez lehet az utolsó is, ha nem tanulj...
A mesterséges intelligencia létrehozása a legnagyobb esemény lenne az emberiség történelmében. Sajnos ez lehet az utolsó is, ha nem tanuljuk meg, hogyan lehet elkerülni a kockázatokat, állítja egy csoport vezető tudós.
A mozikban hollywoodi kasszasiker Transzcendens című film Johnny Depp és Morgan Freeman szereplésével bemutatja, hogyan csapnak össze az elképzelések az emberiség jövőjéről, mely arra csábít, hogy a rendkívül intelligens gépek fogalma csupán tudományos fantasztikum. De ez hiba lenne, és potenciálisan a legnagyobb tévedésünk a történelem során.
A mesterséges intelligencia kutatás napjainkban gyorsan halad előre. Újabb fordulópontok például az önmagukat vezető autók, egy számítógép győzelme a Jeopardy! televíziós vetélkedőben (1), és Siri, a digitális személyi asszisztens, a Google Now és a Cortana csupán egy információs technológiai fegyverkezési verseny tünetei, példátlan beruházásokkal támogatva, és felépítve az egyre érettebb elméleti alapokat. Ezek az eredmények valószínűleg elhalványulnak azzal szemben, amit az elkövetkező évtizedek fognak hozni.
A potenciális előnyök hatalmasak, minden, amit a civilizáció nyújtani tud, az emberi intelligencia terméke. Nem tudjuk megjósolni, hogy mit lehet elérni, amikor ezt az intelligenciát felnagyítják a mesterséges intelligenciák nyújtotta eszközök, de a háborúk, a betegségek és a szegénység felszámolása bárki listájának élén lesz. A mesterséges intelligencia létrehozása az emberiség történelmének legnagyobb eseménye lenne.
Sajnos azonban ez lehet az utolsó is, ha nem tanuljuk meg elkerülni az ezzel járó kockázatokat. A közeljövőben a világ hadseregei fontolgatják az autonóm fegyverrendszerek hadrendbe állítását, melyek képesek kiválasztani és megsemmisíteni a célpontokat. Az ENSZ és a Human Rights Watch támogatnak egy ilyen fegyvereket betiltó egyezményt. Középtávon, ahogy azt Erik Brynjolfsson és Andrew McAfee a Második Gépkorszak (The Second Machine Age) című könyvben kihangsúlyozzák, a mesterséges intelligencia átalakíthatja egész gazdaságunkat, elhozva egy nagyobb gazdagságot és egy gyökeres elmozdulást.
A távolabbi jövőt illetően nincsenek alapvetően határok, hogy mit is lehet elérni: nincs fizikai törvény, mely kizárná az elemek oly módon történő szervezését, mely még fejlettebb számítások elvégzésére képes, mint maga az emberi agy. Egy robbanásszerű átmenet is lehetséges, bár lehet, hogy másképp játszódna le, mint a filmben: ahogy Irving Good 1965-ben felismerte, a gépek emberfeletti intelligenciával tovább javíthatják saját tervezésüket, kiváltva egy Vernor Vinge által "szingularitásnak", Johnny Depp filmkaraktere által "transzdenciának" nevezett eseményt.
El lehet képzelni az ilyen technológiát, ahogy túljár az eszén a pénzügyi piacoknak, az emberi kutatóknak, manipulálja az emberi vezetőket, valamint fegyvereket fejleszt, melyeket nem is értünk. Mivel a mesterséges intelligencia rövidtávú hatása attól függ, hogy ki irányítja azt, a hosszútávú hatásnál csupán az számít, hogy lehet-e egyáltalán ellenőrizni.
Így szemben a lehetséges jövőbeli kiszámíthatatlan előnyökkel és kockázatokkal a szakértők biztosan mindent megtesznek a lehető legjobb eredmény érdekében, igaz? Ez hiba. Ha egy fejlettebb idegen civilizáció üzenetet küld nekünk, hogy "Néhány évtized múlva érkezünk", akkor mi csak annyit válaszolunk rá, hogy "Oké, hívjatok, ha ideértek - égve fogjuk hagyni a fényeket"? Valószínűleg nem, de többé-kevésbé ez történik a mesterséges intelligenciával. Bár szembe kell néznünk a potenciálisan legjobb vagy legrosszabb forgatókönyvvel, kevés komoly kutatást szenteltek ennek a kérdésnek nonprofit intézményeken kívül, mint például a Cambridge-i Egzisztenciális Kockázat Tanulmányi Központ, az Emberiség Jövője Intézet, a Gépi Intelligencia Kutató Intézet és az Élet Jövője Intézet. Mindannyiunknak meg kell magunktól kérdeznünk, hogy mit tehetünk most, hogy javítsuk az előnyök kihasználánsának lehetőségeit, és elkerüljük a kockázatokat.
(1) - http://hu.wikipedia.org/wiki/Watson_(mesterséges_intelligencia)
independent
A mozikban hollywoodi kasszasiker Transzcendens című film Johnny Depp és Morgan Freeman szereplésével bemutatja, hogyan csapnak össze az elképzelések az emberiség jövőjéről, mely arra csábít, hogy a rendkívül intelligens gépek fogalma csupán tudományos fantasztikum. De ez hiba lenne, és potenciálisan a legnagyobb tévedésünk a történelem során.
A mesterséges intelligencia kutatás napjainkban gyorsan halad előre. Újabb fordulópontok például az önmagukat vezető autók, egy számítógép győzelme a Jeopardy! televíziós vetélkedőben (1), és Siri, a digitális személyi asszisztens, a Google Now és a Cortana csupán egy információs technológiai fegyverkezési verseny tünetei, példátlan beruházásokkal támogatva, és felépítve az egyre érettebb elméleti alapokat. Ezek az eredmények valószínűleg elhalványulnak azzal szemben, amit az elkövetkező évtizedek fognak hozni.
A potenciális előnyök hatalmasak, minden, amit a civilizáció nyújtani tud, az emberi intelligencia terméke. Nem tudjuk megjósolni, hogy mit lehet elérni, amikor ezt az intelligenciát felnagyítják a mesterséges intelligenciák nyújtotta eszközök, de a háborúk, a betegségek és a szegénység felszámolása bárki listájának élén lesz. A mesterséges intelligencia létrehozása az emberiség történelmének legnagyobb eseménye lenne.
Sajnos azonban ez lehet az utolsó is, ha nem tanuljuk meg elkerülni az ezzel járó kockázatokat. A közeljövőben a világ hadseregei fontolgatják az autonóm fegyverrendszerek hadrendbe állítását, melyek képesek kiválasztani és megsemmisíteni a célpontokat. Az ENSZ és a Human Rights Watch támogatnak egy ilyen fegyvereket betiltó egyezményt. Középtávon, ahogy azt Erik Brynjolfsson és Andrew McAfee a Második Gépkorszak (The Second Machine Age) című könyvben kihangsúlyozzák, a mesterséges intelligencia átalakíthatja egész gazdaságunkat, elhozva egy nagyobb gazdagságot és egy gyökeres elmozdulást.
A távolabbi jövőt illetően nincsenek alapvetően határok, hogy mit is lehet elérni: nincs fizikai törvény, mely kizárná az elemek oly módon történő szervezését, mely még fejlettebb számítások elvégzésére képes, mint maga az emberi agy. Egy robbanásszerű átmenet is lehetséges, bár lehet, hogy másképp játszódna le, mint a filmben: ahogy Irving Good 1965-ben felismerte, a gépek emberfeletti intelligenciával tovább javíthatják saját tervezésüket, kiváltva egy Vernor Vinge által "szingularitásnak", Johnny Depp filmkaraktere által "transzdenciának" nevezett eseményt.
El lehet képzelni az ilyen technológiát, ahogy túljár az eszén a pénzügyi piacoknak, az emberi kutatóknak, manipulálja az emberi vezetőket, valamint fegyvereket fejleszt, melyeket nem is értünk. Mivel a mesterséges intelligencia rövidtávú hatása attól függ, hogy ki irányítja azt, a hosszútávú hatásnál csupán az számít, hogy lehet-e egyáltalán ellenőrizni.
Így szemben a lehetséges jövőbeli kiszámíthatatlan előnyökkel és kockázatokkal a szakértők biztosan mindent megtesznek a lehető legjobb eredmény érdekében, igaz? Ez hiba. Ha egy fejlettebb idegen civilizáció üzenetet küld nekünk, hogy "Néhány évtized múlva érkezünk", akkor mi csak annyit válaszolunk rá, hogy "Oké, hívjatok, ha ideértek - égve fogjuk hagyni a fényeket"? Valószínűleg nem, de többé-kevésbé ez történik a mesterséges intelligenciával. Bár szembe kell néznünk a potenciálisan legjobb vagy legrosszabb forgatókönyvvel, kevés komoly kutatást szenteltek ennek a kérdésnek nonprofit intézményeken kívül, mint például a Cambridge-i Egzisztenciális Kockázat Tanulmányi Központ, az Emberiség Jövője Intézet, a Gépi Intelligencia Kutató Intézet és az Élet Jövője Intézet. Mindannyiunknak meg kell magunktól kérdeznünk, hogy mit tehetünk most, hogy javítsuk az előnyök kihasználánsának lehetőségeit, és elkerüljük a kockázatokat.
(1) - http://hu.wikipedia.org/wiki/Watson_(mesterséges_intelligencia)
independent