Málta és Gozo szigete a máltai szigetvilágban több száz, ha nem több ezer párhuzamos vonaltól sebhelyes, melyek látszólag mélyen a kőbe vá...
A nyomok a sziklába vájódtak keresztül-kasul a szigeteken, de leginkább Misrah Ghar il-Kbir-nél, egy őskori sziklás területen Máltán. Ahogy a lenyűgöző Nazca vonalak Peruban, vagy az óriás kőkörök a Közel-Keleten, a nyomok titokzatos természete évek óta zavarba ejti a kutatókat. Azonban ellentétben a szertartásokkal, vagy isten által vezérelt célból készített sivatagi jelzésekkel, az úgynevezett máltai "kocsinyomokról" úgy gondolják, hogy azok szállításra vagy ipari használatra utalnak az ókori világban.
Kocsinyomoknak nevezik őket, mivel kocsik által hagyott nyomokra hasonlítanak, de nem tudni, hogyan és miért alakultak ki. Viszont egyértelműen ember alkotta kettős csatornák, párhuzamos barázdák, melyek a mészkő alapkőzetbe vésődtek a szigeteken. A nyomok mélysége körülbelül 8 és 15 centiméter, de előfordul 60 centiméteres is. A barázdák szélessége mintegy 140-150 centiméter közötti, de nem minden esetben. A San Gwann helyszínen mért nyomok elmondások szerint fél méter mélyek helyenként, melyek majdnem a legmélyebbek, amiket találtak.
A CartRutsMalta.com cikke szerint "úgy tűnik lehetetlen, hogy bármiféle járművet - szán vagy kerekes - vonszolhattak volna, mivel a platformnak/tengelynek több mint 1 vagy 2 méter magasan kellett volna lennie." (1)
Kocsinyomoknak nevezik őket, mivel kocsik által hagyott nyomokra hasonlítanak, de nem tudni, hogyan és miért alakultak ki. Viszont egyértelműen ember alkotta kettős csatornák, párhuzamos barázdák, melyek a mészkő alapkőzetbe vésődtek a szigeteken. A nyomok mélysége körülbelül 8 és 15 centiméter, de előfordul 60 centiméteres is. A barázdák szélessége mintegy 140-150 centiméter közötti, de nem minden esetben. A San Gwann helyszínen mért nyomok elmondások szerint fél méter mélyek helyenként, melyek majdnem a legmélyebbek, amiket találtak.
A CartRutsMalta.com cikke szerint "úgy tűnik lehetetlen, hogy bármiféle járművet - szán vagy kerekes - vonszolhattak volna, mivel a platformnak/tengelynek több mint 1 vagy 2 méter magasan kellett volna lennie." (1)
Néhány nyom keskenyebb és mélyebb, négyzetesen faragott, mintha szerszámokkal vésték volna ki, míg mások szélesebbek és V alakúak és sekélyek, mitha idővel és a használat során lekoptak volna. Ez vajon azt jelzi, hogy különböző járműveket használhattak különböző célokra, vagy csupán az időjárás alakította őket különböző módon?
A nyomok célja úgy tűnik, dacol bármiféle magyarázattal, mivel vannak köztük, melyek meglepő módon a szikláktól távolodnak, vagy fel és le haladnak a nagyon meredek gerinceken, sőt vannak, amelyek egyenesen elhagyják a szigetet, és lebuknak az óceánba, folytatódva a víz alatt.
A nyomok annyira gyakoriak Misrah Ghar il-Kbir-nél, hogy a helyet "Clapham Junction"-nek nevezte el Dr. David Trump angol régészprofesszor (2). A nyomok nagy számban találhatók a területen, és elképzelhető, hogy annak idején forgalmi dugókat is okozhatott, ami nagyon hasonlít a Londonban épült azonos nevű, bonyolult hálózatú forgalmas vasútállomásra.
Hasonló típusú nyomokat találtak Olaszországban, Görögországban, Törökországban, Spanyolországban, Franciaországban és Németországban, melyek nem azonos eredetűek, hanem különböző és ismert célból hozták létre. Néhány nyomvonalat céltudatosan építettek kőművesek, más nyomokat a természetes erózió hozta létre a kocsik nyomvonalán. Ezek a különbségek teszik a máltai nyomokat egyedülállóvá a világon.
A nyomok célja úgy tűnik, dacol bármiféle magyarázattal, mivel vannak köztük, melyek meglepő módon a szikláktól távolodnak, vagy fel és le haladnak a nagyon meredek gerinceken, sőt vannak, amelyek egyenesen elhagyják a szigetet, és lebuknak az óceánba, folytatódva a víz alatt.
Hasonló típusú nyomokat találtak Olaszországban, Görögországban, Törökországban, Spanyolországban, Franciaországban és Németországban, melyek nem azonos eredetűek, hanem különböző és ismert célból hozták létre. Néhány nyomvonalat céltudatosan építettek kőművesek, más nyomokat a természetes erózió hozta létre a kocsik nyomvonalán. Ezek a különbségek teszik a máltai nyomokat egyedülállóvá a világon.
Kapcsolódó cikk: 5,3 millió éves jármű nyomokat találtak Törökországban
A régészek azt feltételezik, hogy a nyomokat Máltán a szekerek, vontatók vagy szánok ismételt és folyamatos használata alakította ki, melyek ugyanazon nyomvonalakon haladtak évtizedekig, vagy évszázadokig. Úgy tartják, hogy árut szállítottak ezzel a rendszerrel. Míg mások szerint ezek tudatosan kialakított csatornák voltak egy prehisztorikus öntözőrendszer részeként, mely átnyúlt a szigeteken. Egy kevésbé elfogadott elmélet azt sugallja, hogy a vonalak csillagászati célokat szolgáltak.
A régészek azt feltételezik, hogy a nyomokat Máltán a szekerek, vontatók vagy szánok ismételt és folyamatos használata alakította ki, melyek ugyanazon nyomvonalakon haladtak évtizedekig, vagy évszázadokig. Úgy tartják, hogy árut szállítottak ezzel a rendszerrel. Míg mások szerint ezek tudatosan kialakított csatornák voltak egy prehisztorikus öntözőrendszer részeként, mely átnyúlt a szigeteken. Egy kevésbé elfogadott elmélet azt sugallja, hogy a vonalak csillagászati célokat szolgáltak.
Tovább bonyolítja a kérdést az, hogy miképpen mozgatták a kocsikat. Ha állatokat használtak, hogy vontassák a szekereket, akkor a lábnyomaiknak nyilvánvalóan látszaniuk kellene a párhuzamos barázdák között, vagy azon kívül, de erre nincs semmilyen bizonyíték. Néhány kutató úgy képzeli, hogy a szekereket az emberek húzták vagy tolták.
Vannak, akik azt feltételezik, hogy a vonalakat az új telepesek hagyták, akik Máltára jöttek Szicíliából a bronzkor elején i.e. 2000 körül. Azonban Anthony Bonanno máltai régész elmélete szerint a nyomok föníciai kontsrukciók, mely az időszámítás előtti hetedik századra datálná őket.
A titokzatos vonalakat egyes kutatók Málta csodálatos templomaival kötik össze. Úgy gondolják, hogy a vonalak annak fennmaradt nyomai lehetnek, ahogyan a templomok épültek. Lehetséges, hogy szánokat használtak a nehéz, kibányászott kőzet szállítására távol a templomok helyszínétől?
Málta és Gonzo templomai híresek szerte a világon. A több mint 30 kő templom komplexum és struktúra építése i.e. 5500 és 2500 közé tehető. Azt mondják, hogy ezek a legrégebbi ismert szabadon álló műemlékek a világon, idősebbek, mint Stonehenge és az egyiptomi piramisok.
Az egyik lehetséges forgatókönyv szerint a nyomok a templomok építésének időszakában jöttek létre, ahogy a termőtalajt szállították annak érdekében, hogy növénytermesztésre alkalmas közeli területeket hozzanak létre.
Vannak, akik azt feltételezik, hogy a vonalakat az új telepesek hagyták, akik Máltára jöttek Szicíliából a bronzkor elején i.e. 2000 körül. Azonban Anthony Bonanno máltai régész elmélete szerint a nyomok föníciai kontsrukciók, mely az időszámítás előtti hetedik századra datálná őket.
A titokzatos vonalakat egyes kutatók Málta csodálatos templomaival kötik össze. Úgy gondolják, hogy a vonalak annak fennmaradt nyomai lehetnek, ahogyan a templomok épültek. Lehetséges, hogy szánokat használtak a nehéz, kibányászott kőzet szállítására távol a templomok helyszínétől?
Málta és Gonzo templomai híresek szerte a világon. A több mint 30 kő templom komplexum és struktúra építése i.e. 5500 és 2500 közé tehető. Azt mondják, hogy ezek a legrégebbi ismert szabadon álló műemlékek a világon, idősebbek, mint Stonehenge és az egyiptomi piramisok.
Anthony Bonanno régész úgy véli, hogy a nyomok kétségtelenül összefüggésben vannak a templomokkal. A Buskett-kori nyomokra hivatkozik, melyek a legnagyobb és legfontosabb kőfejtő mellett futnak Máltán. Bonanno feltevése szerint ezek célja az volt, hogy hatalmas kő építőelemeket szállítsanak rajtuk a kőbányákból az ősi időkben. Nem úgy, mint Stonehenge építése alatt, amikor néhány nagyon nehéz követ 225 kilométer távolságról szállítottak oda. Vagyis lehetséges, hogy a máltai templomok építői bizonyos típusú köveket előnyben részesítettek, és így minden szükséges eszközt felhasználtak, hogy odaszállítsák azokat az építkezés helyszínére?
A nyomok úgy tűnik, hogy nem egyértelműen kezdődnek vagy végződnek Málta megalitikus templomainál, így ez továbbra is csak egy elmélet.
Még nem bizonyított, hogy valamennyi nyomot nehéz terhek mozgatása okozta volna. Sok nyom annyira tökéletesnek tűnik, hogy elképzelhető a kézzel történt megmunkálásuk. Graham Hancock író és újságíró a következőket írja: "Az is biztos, hogy nem egyszerűen elkopott a kemény mészkő a kocsik kerekeinek áthaladása következtében az évszázadok alatt, ahogy azt sokan feltételezik; éppen ellenkezőleg, nincs semmilyen bizonyíték arra vonatkozóan, hogy valaha is kocsi kerekek futottak ezekben a vájatokban - melyeket eredetileg szerszámok használatával faraghattak ki az alapkőzetből," - érvel "A mélység titkai: Az emberi civilizáció rejtélyes eredete" című könyvében. (3)
Sok kérdés maradt, mely Málta rejtélyes kocsi nyomvonalait övezi. A nyomok nyilván fontos szerepet játszottak azon ősi emberek életében, akik ott éltek, de azok jelentősége, és hogy pontosan milyen célt szolgáltak, egyelőre nem ismert, a válasz titokká vált, mely elveszett az idők során.
