Crespi atya és az eltűnt arany leletek

Crespi atya története az egyik legrejtélyesebb, amiről tudunk - egy ismeretlen civilizáció, hihetetlen leletek, nagy mennyiségű arany, fu...

Crespi atya története az egyik legrejtélyesebb, amiről tudunk - egy ismeretlen civilizáció, hihetetlen leletek, nagy mennyiségű arany, fura alakok ábrázolásai, melyek összekötik Amerikát a sumérokkal, és egy ismeretlen nyelvhez tartozó szimbólumok. A beszámoló arról, hogy mi történt, egy újabb összeesküvést vet fel, hogy az igazságot elrejtsék a nyilvánosság szeme elől.

Carlos Crespi Croci atya Olaszországban, Milánóban született 1891-ben, és 1982-ben halt meg. Ő egy Szalézi szerzetes volt, aki életét az imádságnak és jótékonyságnak szentelte, és több mint 50 évig élt Ecuadorban, Cuenca kisvárosban. Crespi atya sokoldalú tehetség volt, többek közt pedagógus, botanikus, antropológus, zenész, de mindenekelőtt emberbarát volt.

A missziós munkája miatt közel került Ecuador bennszülött embereihez, és nagy becsben tartott személy volt a törzsek között, akik őt igaz barátjuknak tekintették.

Crespi atyának a bennszülött emberek ősi leleteket ajándékoztak, hogy megköszönjék a munkáját, amit azért tett, hogy segítsen nekik. Azt mondták, hogy a tárgyakat, melyeket neki hoztak, az ecuadori dzsungel föld alatti barlangjaiban találták, melyek 200 kilométerre terjednek ki Cuenca-tól kiindulva.

A neki adott csodálatos leletek kísérteties hasonlóságot mutatnak a keleti kultúrák tárgyi emlékeivel, és elégségesek voltak ahhoz, hogy egy nagy múzeumot megtöltsenek. Azonban a helyszínt soha nem árulta el, és még ma is ismeretlen. A bennszülöttek sokakat megöltek a titokzatos föld alatti alagutak és a rejtett kincs után kutatva.

Crespi atyát megbízta a Vatikán, hogy nyisson egy múzeumot a Szalézi iskolában Cuenca-ban, és egészen 1960-ig ez volt a legnagyobb múzeum Ecuadorban. Crespi atya azonban utalt arra, hogy volt egy nyilvánvaló kapcsolat a leletek és Babilon, valamint a Sumér civilizáció között. Amibe azonban nem gondolt bele, hogy egy ilyen kijelentés ellentmond a meghatározó vélekedésnek.
[post_ads_2]
Nem sokkal később a múzeum leégett, és a legtöbb lelet elpusztult, kivéve néhányat, melyet sikerült megmenteni. Amikor azonban Crespi atya meghalt, az összes megmaradt leletet örökre elrejtették a nyilvánosság elől. A szóbeszéd szerint a leleteket a Vatikánba szállították.

Crespi atya állítólag azt mondta, hogy a leleteken található szimbólumok és történelem előtti ábrázolások az Özönvíznél is régebbiek. Richard Wingate felfedező megemlítette, hogy a leleteket asszírként, egyiptomiként, kínaiként és afrikaiként azonosították. Neil Armstrong, az első ember, aki a Holdra lépett, tagja volt egy 1976-os brit katonai tudományos expedíciónak, mely az ecuadori barlangokat kereste, de végül rossz barlangoknál kötöttek ki, von Däniken utasításait követve.

Egy másik, még ellentmondásosabb elmélet szerint a barlangokban elrejtett kincsek Atlantiszhoz kapcsolódnak, egy kontinenshez, mely ha igaznak bizonyul, akkor megelőzi az összes többi ismert civilizációt.

Csak hogy egyértelmű legyen, Crespi atya és gyűjteményének hitelességéhez nem férhet kétség. Ugyanakkor a leletek kora és eredete továbbra sem ismert, és az a tény, hogy eltűnt valamennyi, megnehezíti származásuk további kutatását. Képzeljük csak el, hogy egy ilyen kincs bejelentése mit jelentene a régészet, és az emberi eredet felfogása szempontjából. A barlangrendszer felfedezése örökre megváltoztathatja egész történelmünket.

Ancient Origins

Ahogy a Vatikán látja Crespi atyát, a Tayos-barlangot és Móricz János szerepét

Beszélgetés Lic. Luis Alvarez Rodas-szal 2010. novemberében Cuenca-ban a Szalézi rend egyetemének "Carlos Crespi" múzeumában.

http
Eredeti felvétel Crespi atyáról és a kincsekről

http
Az alábbi dokumentumban található fotók közül különösen érdekes a 6. oldalon látható arany tábla, melyen emberi alakok, és a rovásíráshoz hasonló, sőt azokkal szinte egyező vésett szimbólumok szerepelnek. De hasonló szimbólumok láthatók szinte valamennyi képen.