A gazdaság és a siker Thich Nhat Hanh zen mester szerint

A Nobel-békedíj jelölt és zen buddhista mester Thich Nhat Hanh-nak egy egészen más elmélete van arról, hogy miért haldoklik az ökosziszté...

A Nobel-békedíj jelölt és zen buddhista mester Thich Nhat Hanh-nak egy egészen más elmélete van arról, hogy miért haldoklik az ökoszisztémánk és miért omladoznak a pénzügyi rendszereink. A vietnami szerzetes, aki tudatosságra ébresztheti a nyugatot úgy véli, hogy a siker minden áron való elérése miatti kétségbeesésünk táplálja a mohó gazdasági rendszerünket. Megszámlálhatatlan világi "betegség" származik ezen különös filozófiai bűnből.

Egyik Facebook bejegyzésében Hanh azt mondja: "Mindannyiunknak fel kell tennünk a kérdést, hogy mit akarunk valójában? Tényleg én akarok lenni az első? Vagy boldog akarok lenni? Ha valaki a sikert szeretné, akár a boldogságot is fel kell áldozni érte. Válhat valaki a siker áldozatává, de a boldogság áldozata soha nem lesz senki." (1)

Thay, ahogy követői hívják, nem idegen világgazdaságunk nagy hatalmú szereplőinek ideológiai felfogása számára. Egyszer meghívta őt Steve Jobs, hogy beszéljen a Szilícium-völgyben, és találkozott a Világbank elnökével Jim Yong Kim-mel. Ugyancsak találkozott a Google magas beosztású mérnökeivel, hogy megvitassák, hogyan lehetne oly módon fejleszteni a technológiákat, hogy azok jótékonyabbak legyenek és pozitív változást eredményezzenek ahelyett, hogy növelnék a stresszt és az elszigeteltséget, melyek eltávolítanak a természettől és egymástól.

Nemrég egy interjúban kifejtette amiatti aggodalmát, hogy az emberek a sikerhez kötik a boldogságot.

"Ha tudod, hogyan kell gyakorolni a tudatosságot, az békét és örömöt generálhat itt és most. És ezt értékelni fogod, és ez meg fog változtatni. Kezdetben úgy gondolod, hogy ha nem leszel az első, akkor nem lehetsz boldog, de ha gyakorlod a tudatosságot, akkor könnyen megszabadulhatsz ettől az elképzeléstől. Nem kell attól tartani, hogy a tudatosság csak egy eszköz lehet és nem a cél, mert a tudatosságban az eszköz és a cél egy és ugyanaz. Nincs út a boldogsághoz, mert a boldogság maga az út." (2)

Thay ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a tudatosság gyakorlása hatékonyabbá teheti a munkahelyi produktivitást, vagy csak élvezzük a nagyobb anyagi sikert, ami egy halvány árnyékát fogja adni a gyakorlójának ahhoz képest, amit a valódi tudatosság nyújthat. Azt javasolja, hogy:

"Amennyiben úgy gondolsz a tudatosságra, mint annak eszköze, hogy sok pénzed legyen, akkor meg sem érintetted a valódi célját. Úgy tűnhet, mintha gyakorolnád a tudatosságot, de belül nincs béke, nincs öröm, nincs boldogság. Ez csak egy utánzat. Ha nem érzed a testvériség energiáját, ami sugárzik a munkádból, akkor az nem tudatosság." (3)

Vállalati vezetőként a bankrendszerben, az olajkitermelésben, a mezőgazdaságban, a feldolgozó- és technológiai iparban valamint más területeken sikerre törekedve hiányzik az igazi béke, ami az ökoszisztéma megőrzéséből eredhet, vagy amely segíthet megvédeni a biológiai sokféleséget? Vajon ezek az ipari titánok tükrözik a társadalmi és politikai véleményünket az egyre növekvő kiadások, a pénzügyi és környezetvédelmi elszámoltathatóság tekintetében, miközben a munkások úgy érzik, hogy elhatárolódnak a családjaiktól és a barátaiktól, és folyamatosan egyre keményebben próbálnak dolgozni és többet keresni?

Thay azt mondja, hogy minden vállalkozást oly módon kell működtetni, hogy valamennyi alkalmazott megtapasztalja a boldogságot. Azt mondja, hogy ez segít megváltoztatni a társadalmat jobb irányba, ami kiválthatja egy olyan fajta eredmény érzését, ami nem csupán a nyereségre való összpontosításból származik.

Amikor a felső cégvezetők 300-szor többet kapnak, mint a dolgozók, plusz ösztönzőket, luxus autókat, egészségügyi költségszámlát, akkor hogyan lehet az egyensúlyt igazán fenntartani?

Amikor a világ 3000 legnagyobb vállalata felelős több mint 2,2 billió dolláros környezeti kárért, akkor hogyan lehet örömet taláni a természetben?

Amikor még a Facebook társalapítója Dustin Moskovitz, aki jelenleg az Asana szoftvercéget futtatja föl is arra hívja fel a figyelmet, hogy a technológiai iparban hiányzik a munka-magánélet egyensúlya, akkor hogyan találhat valaki időt a tudatosság és a meditáció gyakorlására?

Ráadásul az emberi életek elvesztése is elfogadható a nyereség nevében. A háborús "üzlet" tette lehetővé a 100 legnagyobb vállalkozó számára, hogy több mint 410 milliárd dollárnyi fegyvert és katonai szolgáltatást adjanak el évente. Közülük csupán 10 vállalat adott el több mint 208 milliárd dollár értékben, mellyel eszközt nyújtottak milliók meggyilkolásához.

Akkor csodálkozik valaki, hogy miért vannak kiégve az alkalmazottak, hogy stresszesek, hogy nincsenek egyensúlyban, nincs kapcsolatuk más emberekkel, és egy szüntelen munkafolyamatban élnek, amely nagyon kevés jutalmat ígér pénzügyi vagy más módon?

Aztán ott van az adósság-alapú pénzügyi rendszer, amely fenntartja ezt az egész folyamatot.

Az igazság azonban az, hogy a nagy bankok előtti időszak is jobb volt annál, mint ami manapság van.

Nincs szükségünk vezérigazgatókra, akik 300-szor többet keresnek az alkalmazottaiknál, vagy a nevetséges kormányzati politikára, amely emberként tekint a vállalatokra, miközben figyelmen kívül hagyja a valódi emberek szükségleteit.

(1) - https://www.facebook.com/thichnhathanh/photos/a.136121339634.110120.7691064634
(2) - https://www.theguardian.com/sustainable-business/thich-nhat-hanh-mindfulness-google-tech
(3) - http://www.huffingtonpost.com/entry/practical-ways-to-find-your-zen-at-work_us_568aa


Könyvajánló

A béke légy te magad
Thich Nhat Hanh

Thich Nhat Hanh korunk egyik legnépszerűbb és leghitelesebb buddhista szerzője. Vietnamban született 1926-ban, és már tizenévesen zen szerzetesnek állt. Később több szervezetet is alapított hazájában, majd a hatvanas években fellángoló háború alatt politikailag semleges szociális munkásként segítette a rommá vált falvak újjáépítését. Egy 1966-ban, az Egyesült Államokban tett körútja után nem engedték hazatérni, így külföldön dolgozott tovább a békéért és a menekültekért. A háború után néhány évre a csöndes elvonultságot választotta, Franciaországban telepedett le. A nyolcvanas években kezdett előadásokat és kurzusokat tartani, ma már világszerte számos követője van. Nhat Hanh több, mint száz könyvet írt, amelyekben mindennapi életünk dolgaira összpontosítva, közérthető, helyenként költői stílusban mutatja be a buddhizmus lényegét, alapvető filozófiai és erkölcsi tanításait. Ez a kötet az első magyarul megjelenő műve.