Tudósok megállapították, hogy az emberi test spontán módon öli meg a daganatokat minden nap

Nem tart tovább 100 másodpercnél a test immunsejtjeinek, hogy azonosítsák és megöljék a rákos sejteket. Az immunsejtek "spontán"...

Nem tart tovább 100 másodpercnél a test immunsejtjeinek, hogy azonosítsák és megöljék a rákos sejteket. Az immunsejtek "spontán" változásokon mennek keresztül napi szinten, ami elvezeti őket a rákos sejtekhez, ha éppen nem immunrendszerünk szorgalmas felügyeletét látják el, állapították meg Melbourne-i tudósok.

A Walter és Eliza Hall Intézet egyik kutatócsoportja megállapította, hogy az immunrendszer a felelős a korai stádiumban lévő potenciálisan rosszindulatú B immun sejtek megszüntetéséért, mielőtt azok B-sejtes limfómává (más néven non-Hodgkin limfómává) fejlődnének. A tanulmány eredményeit a Nature Medicine című folyóiratban tették közzé. (1)

Az immunrendszer alapvető feladata, hogy felismerje a "saját" (a szervezet saját sejtjei) és a "nem saját" sejteket (egy antigén, egy vírus, gomba, baktérium, vagy bármilyen idegen szövetdarab, valamint néhány méreganyagot). Hogy foglalkozzon a nem saját vagy antigénekkel, a rendszer speciális sejteket gyárt - a fehérvérsejteket - , hogy felismerjék és megszüntessék azokat. Mindannyian egy bizonyos veleszületett immunitással jövünk a világra. Ahogy kölcsönhatásba lépünk a környezettel, az immunrendszer egyre hozzáértőbben véd bennünket. Ezt nevezik szerzett immunitásnak.

Sok érett fehérvérsejt erősen specializálódott. Az úgynevezett T-limfocitáknak (csecsemőmirigy eredetű) különböző funkcióik vannak, többek között az immunválasz különböző aspektusai bekapcsolásában, azután (ami ugyanolyan fontos) a kikapcsolásában. Egy másik limfocita a B sejt, ami antitesteket gyárt. Egy nagyobb fajta fehérvérsejt, a gyökfogó az úgynevezett fagocita (leginkább a makrofág), amely felfal mindenféle hulladékot a szövetben és a véráramban, és figyelmeztet bizonyos T sejteket az antigének jelenlétére.
[post_ads_2]
"A T sejtek alapvetően felismerik az ellenséget, majd gránátokat dobálnak a rákos sejtre, amíg az fel nem robban," - mondja Misty Jenkins a Peter MacCallum Rákközpont immunológusa. "A T sejtek olyan fehérvérsejtek, amelyek kulcsfontosságúak a szervezet immunválaszában. Normális esetben ha a T sejt elkezdi megölni a célt, az egyetlen módja, hogy megtudjuk, hogy elérte a kitűzött célt, vagy hogy megölte, amikor fizikailag kezd meghalni."

Ugyanakkor a B sejtek egy specifikus antigénhez, és ezen antigének elleni antitestekhez kötődnek, így töltve be az antigénprezentáló sejtek szerepét, és az antigén kölcsönhatás által memória B sejtté fejlődnek az aktiválás után.

Ez az immunrendszer felügyelet magyarázza, amit a kutatók az intézetben "meglepő ritkaságú" B sejtes limfómának hívnak az emberi populációban, tekintve, hogy milyen gyakran történnek ezek a spontán változások. A felfedezés elvezethet egy korai figyelmeztető teszt kifejlesztéséhez, amely segít beazonosítani a B sejtes limfóma kockázatos betegeket, lehetővé téve egy megelőző kezelést, hogy megakadályozzák a daganatok növekedését.

Minden B sejt - akár egészséges vagy rákos - felületén fehérjék vannak. Hogy kezeljék a pácienseket a betegséggel, a kutatóknak meg kell találniuk annak a módját, hogy újraprogramozzák a T sejteket, hogy megtalálják a fehérjéket, és megtámadják a B sejteket, melyek hordozzák azokat.

Dr. Axel Kallies, David Tarlinton adjunktus, Dr. Stephen Nutt és kollégái tették a felfedezést, miközben vizsgálták a B sejtes limfómák fejlődését.

David Tarlinton adjunktus, Dr. Stephen Nutt és Dr. Axel Kallie

Dr. Kallies szerint a felfedezés választ nyújtott arra, hogy a B sejtes limfóma miért fordul elő ritkábban a vártnál a lakosság körében. "Mindegyikünk immun B sejtjeiben spontán mutációk fordulhatnak elő, a normális funkciójuk eredményeként," - mondja Dr. Kallies. "Ezek után egyfajta paradoxon, hogy a B sejtes limfóma mégsem gyakoribb az emberi populációban."

"Az a megállapításunk, hogy a T sejtek általi immunrendszer felügyelet lehetővé teszi ezeknek a rákos és korai rákos sejteknek az időbeni felismerését, választ ad erre a kirakósra, és bizonyítja, hogy az immunrendszer felügyelete elengedhetetlen ezen vérrák kifejlődésének megakadályozásában."

A B sejtes limfóma a leggyakoribb vérrák Ausztráliában, mintegy 2800 embert diagnosztizálnak vele évente, és a legyengült immunrendszer nagyobb kockázatot jelent a betegség kialakulásában.

A kutatócsoport akkor tette a felfedezést, amikor azt vizsgálták, hogyan változnak a B sejtek, amikor kialakul a limfóma. "A kutatás részeként 'letiltottuk' a T sejteket, hogy elnyomjuk az immunrendszert, és meglepetésünkre azt találtuk, hogy a limfóma hetek alatt kialakul, ami általában évekbe telik," - mondja Dr. Kallies. "Úgy tűnik, hogy az immunrendszerünk jobban felszerelt ahhoz, mint ahogy azt korábban képzeltük, hogy beazonosítsa és megszüntesse a rákos B sejteket, egy folyamat, amit az immun T sejtek vezérelnek a szervezetünkben."

Tarlinton adjunktus szerint a kutatás lehetővé teszi a tudósok számára, hogy azonosítsák a korai rákos sejteket a fejlődésük kezdeti szakaszában, lehetővé téve a korai beavatkozást a B sejtes limfóma kockázatos betegeknél.

"A betegek többségénél az első jele annak, hogy valami nincs rendben, egy kialakult tumor megtalálása, ami sok esetben nehezen kezelhető," - mondja Tarlinton adjunktus. "Most, hogy tudjuk, hogy a B sejtes limfómát elnyomja az immunrendszer, felhasználhatjuk ezt az információt, hogy kidolgozzunk egy diagnosztikai tesztet, amely felismeri az embereknél a betegséget a korai szakaszában, mielőtt a daganatok kialakulnak, és rákbetegséggé fejlődnek. Már vannak terápiák, melyek eltávolítják ezeket a 'rendellenes' B sejteket a veszélyeztetett betegekben, úgyhogy amint kifejlesztik a tesztet, az gyorsan átültethető a klinikai alkalmazásba."

(1) - http://www.wehi.edu.au/news/red-alert-body-kills-‘spontaneous’-blood-cancers-daily-basis

PreventDisease

Gregg Braden - Isteni mátrix előadása

Gregg Braden lenyűgöző üzenetének és kinyilatkoztatásának lényege ugyanaz: a legújabb kutatási eredmények és a legősibb spirituális bölcsességek közötti egyezések, melyek évszázadokra eltűntek, bepillantást engednek az isteni mátrix, és a végtelen lehetőségek birodalmába. Kivételes tisztasággal és gazdagsággal tárja fel azokat az eszközöket és technikákat, melyek az univerzum és az élet nyelvének megértéséhez szükségesek, és konkrét valósággá alakítja szívünk legtisztább vágyát. Az ellenséges hiedelmek helyett az öröm, a szeretet, a béke és a harmónia költözik be az életünkbe, és gyógyítja meg a világot.



Könyvajánló

Rákmegelőző és gyógyító diéta
Michio Kushi

Michio Kushi (1926) a makrobiotika legismertebb jelenkori kutatója és tanítója. A japán-amerikai fiatalember az 1950-es években kezdte az Egyesült Államokban oktatni a távol-keleti gyökerekből sarjadt korszerű makrobiotikát. Michio Kushi több tucat könyv szerzője, a Kelet-Nyugat Alapítvány, a Kushi Alapítvány és az Egy Békés Világ Alapítvány létrehozója és elnöke, aki rákellenes tevékenységéért tudományos és amerikai törvényhozási, valamint ENSZ-elismerésben is részesült. Michio Kushi az Egyesült Államokban, Brookline Massachusettsben él, és a közelben van a nevét viselő intézet, amely a makrobiotikus elmélet és gyakorlat világközpontja. Emberek ezrei tanulták ott a makrobiotika alapjait és sok százan az elmélyültebb ismereteket, amelyek sarokköve annak átérzése, hogy az ember egyéniségét, viselkedését miként formálja a környezete, ezen belül a táplálék, amelyet elfogyaszt. A makrobiotika az egyensúly megtartására, illetve visszaállítására összpontosít, és ha már nem az egészség megőrzése a cél, segít helyreállítani a megbomlott arányokat. A Kushi Intézetben kifejlesztett tudományos megalapozottságú makrobiotikus alternatív megoldások sokak számára hozták már el a gyógyulást.