A homonoid fajok három családot alkotnak: a hilobatidák (pl. gibbon), a pongidák (orángután, csimpánz, gorilla) és az ember faját. A jele...
A homonoid fajok három családot alkotnak: a hilobatidák (pl. gibbon), a pongidák (orángután, csimpánz, gorilla) és az ember faját. A jelenlegi kutatások az embert külön fejlődésű fajként tartják számon. A korai hominidák gyökeret és gyümölcsöt keresve szálltak le a fáról, hiszen az erdők mentén jobban lehetett két lábon közlekedni. 1,6 millió évvel ezelőtt megjelent a homo erectus, és a világon mindenhol elterjedt. Fejlődött az agy felfogó- és rendszerező képessége, megjelent a tudat.
Hogyan hatja át a tudat a szürkeállomány molekuláit és atomjait? Vajon az idegsejtek hoznak létre tudatot? Vagy csak társas viszonyban van az agyműködés a lélekkel? Ha csak a neuronok kisülése adná a tudatot, akkor a számítógépnek lenne tudata. A tudat kapcsolatban áll az idegműködéssel, s bármiféle "tudat", amely vizsgálni kezdi önmagát, hat az agyra, így ez végső soron nem vizsgálható önmaga valójában!
Az ember ősei másfél millió évvel ezelőtt megtanulták, hogyan kell a tüzet táplálni és hordozni, majd megtanultak tüzet csinálni. A tűz maga volt a hatalom. Lakhelyet teremtettek, s a növénynemesítéssel és állattenyésztéssel az ember ura lett flórának s faunának. A nomád hordák telepesekké váltak, a vadászat, élelemgyűjtés és gyermeknevelés szükségessé tette a szervezést és így a kommunikációt. A beszéd mint rendszer lehetővé tette az absztrakciót, a környező világ tudatos elemzését és az önmegjelenítést. Megszületett az "én-vagyok-ember" fogalma.
Lehet-e az ember még intelligensebb?
Emberi agyunk jelképekben és fogalmakban gondolkodik, ami kifinomult idegi információ-feldolgozást feltételez, minden más fajt felülmúló emlékezettel és a szolgáltatott adatokat felülmúló tudattal. A tudat kérdését bonyolulttá teszi az a tény, hogy az adatfeldolgozást érzelmek és sejtések kísérik, felfoghatatlanul tiszta és gyors informatív eredményességgel. Milyen lesz az emberiség további agyfejlődése?
A jelenlegi barázdáltságú agy pontosan illik a koponyába, így több redő nem passzírozható be a tokba. A nagyobb koponya nem fér át a szülőcsatornán. A messzi jövőben a császármetszés tudásunkba "épülésével" esetleg megugorhat az intelligencia. Egy másik mód az embrió teljes méhen kívüli fejlődése. Egy idő múlva talán modulokat fogunk agyunkban viselni, melyek cserélhetők, és különös képességeket adnak?
A tudatkutatás másik vágánya az élet mibenlétének kutatása. Habár a kutatók fenntartják, hogy az élet az élettelenből keletkezett, a fejlődést nem tudják megmagyarázni. (A magasabb rendű atomszerkezetekhez a szén adja a kulcsot. A hidrogénatom jött létre elsőként, majd a hidrogén a héliummal bonyolultabb atommá egyesült.
Mindkét elem semleges hatású, így csak megfelelő mennyiségű szén mellett volt elegendő az energia a lehűlő világegyetemben a nehezebb elemek létrejöttéhez. A csoda az, hogy elég szén állt rendelkezésre, valamint a hélium és az oxigén energiaszintjei közötti döbbenetes, éppen megfelelő finom hangolásnak köszönhetően. Élő anyag keletkezett, majd DNS-spirál. Megtörtént a csoda.).
A törzsfejlődés darwini magyarázata mindenesetre csődöt mondott. A véletlenszerű mutációk természetbeli szétválogatása "pelyvára és magra" nem jelentheti a megfejtést. Jóllehet a véletlen mutációk és a kiválasztódás is szerepet játszik a törzsfejlődésben, nem magyarázza az ismert tényeket. Erre nem lett volna elég 4 milliárd év… A természet válogatós. Különféle lehetőségeket próbál ki, de előrelátással tapogatja az utat.
Elképzelhető, hogy van valamiféle "terv" az egyensúly megtartásában. Ez az "irányultság" mindenképpen túlmutat az evolúciós tanokon, mégsem ad racionális választ. Sok sajátos anatómiai vonás olyan fajokban is közös, melyek különböző fejlődésen mentek keresztül. Az élet kialakulása szintén rejtély: hogyan alakult ki ilyen bonyolultságban 500 millió év alatt? A DNS egyik felfedezője, F. Crick szerint a spirál készen került a Földre. Az állandó minta jobban illik a környezetbe, mint az újsütetű.
Vajon miért van tudatunk?
A viták arra vezettek, hogy a legvadabb darwinista is elfogadja: túl nagyok voltak a variációs lehetőségek és ugrások, hogy ennek tulajdoníthatnánk a törzsfejlődést. Az élet mikéntjének vizsgálata újra visszakanyarodik ahhoz a kérdéshez, van-e tervező Isten, vagyis miért és mitől van tudatunk? A zavarodott tudósok megpróbálták az én-tudatot vizsgálni, majd boncolgatták az agyat és keresgéltek az egész emberi testben. Egyes kutatók tetszetős elmélete szerint az agy a kvantumvilág határozatlansági hatásait hasznosítja, ami megmagyarázza "szabad akaratunkat". Az agy távoli részei szinkronizált kapcsolatban állnak egymással: a fizikában már elfogadott tézis, azaz a részecske helyhez kötöttségének hiánya lehet a válasz az agy működésére. Ez azt jelenti, hogy egyazon részecske, egyazon időben, több helyen lehet!
A kutatók a halálközeli élmény visszaemlékezéseit próbálták analizálni, hiszen ekkor megdöbbentő élességgel, gyakran hologramszerűen egymásra vetülő képekben lejátsszuk egész memóriatárunkat. Az élet felidézéséhez száztrillió bit információt kell lehívni. Hogyan tárolhatunk ennyi információt 1300 cm3-en?!
Az agy csodás önműködtető rendszer, mesterségesen előállíthatatlan műszer: képes szinapszisokat nevelni, különösen fontos tanulási kényszer mellett, de "elhájasodik" és elbutul ingerszegény környezetben. Mindenesetre az intelligencia és az agytérfogat között nincs direkt összefüggés. Az emberi agyban tíz a huszonharmadikon szinapszis van, így a lehetséges emberi agykonfigurációk száma nagyobb, mint az elemi részecskék száma a világegyetemben.
Elmondhatjuk, hogy két egyforma konfiguráció nincs, s ekkora variációs lehetőség mellett valószínűleg vannak olyan agytípusok, melyek az evolúció során még soha sem kerültek sorra emberi testben!
Visszaemlékezés regressziós hipnózissal
Regressziós hipnózissal több életnyi élményre tud az egyén emlékezni. Amerikai kutatók szerint a visszamenetel lehet akár 12 000 év is! A visszaemlékezés ötezer bit/mp csúcsteljesítményt ad és - noha sokan megkérdőjelezik - gyógyító hatású, mert magyarázza jelen életünk fóbiáit vagy betegségeit.
A visszavitt betegek valós földrajzi adatokkal szolgálnak, személyiséget váltanak mesélés közben; egy, a csecsemőkorba visszavitt ember szopási reflexet mutatott, és jellemző módon szétterpesztette lábujjait! A hagyományostól eltérő érzékelés (extra-sensory perception) is szolgáltat adatokat. A kísérletek azt mutatják, hogy az emberek negyede képes befolyásolni mások tudatát, képes gondolatot olvasni, azaz telepatikus.
Az egymáshoz közel álló egyének még érzékenyebbek. Az emberek között sok a "tisztánlátó", aki álomban is vette a jelzéseket, suhanó benyomásként érzékelte az információt, ami lassan telt meg formával, mint a polaroid kép. Az egyszerre meditáló embereknél kialakul egy közös tudat, mellyel egységes energiamezőt alkotva gyógyítani tudnak. Az embercsoportok között is kialakulhat kapcsolat: ezt bizonyítja sok párhuzamos kultúra.
Egyáltalán nem kizárható, hogy hasonló mintákból ekvivalens földön kívüli civilizációk is kialakultak, s lehet, hogy a kapcsolat fennáll velük anélkül, hogy tudatában lennénk. A történelemből példát merítve látható, hogy a kőkorszak mandula alakú, szimmetrikusan pattintott eszközei fellelhetők Közel-Kelettől Afrikáig, pedig a szükség nem azonos formát kívánna meg.
Kulturális mozgalmak egyidejű felbukkanása is a "szikra" átugrását bizonyítja: a héber próféták, Buddha, Konfuciusz és Szókratész azonos korszak gyermeke. Modern korunkban számtalan "plágium-vita" ismeretes: Bell és Gray esete a telefonnal talán a legismertebb példa. A megsejtés néha tudományról tudományra ugrik át.
Mai tudásunkkal kénytelenek vagyunk beletörődni a paradoxonokba. A biológusok látják, hogy az élő fajok képesek az önreparálásra és bonyolult formák kód szerinti felépítésére, az alkalmazkodást összehangoltan, genetikai mutációk segítségével végzik. Az emberi tudat pedig izgalmas kérdéseket vet fel:
- hogyan tudta a világegyetem nulla idő alatt előrelátni a 10 milliárd évvel későbbi feltételeket?
- miért esik egybe az említett négy elem energiaszintje?
- hogyan maradnak fenn környezeti feltételre hangolt fajok bármilyen hirtelen változás után?
- hogyan szereztek egyes fajok azonos kódokat bizonyos tulajdonságok kifejlesztésére?
- hogyan alakultak ki a reparáló folyamatok előreláthatatlan problémák megoldására?
- hogyan és miért tárolja az agy a sok bitnyi információt?
- miért telepatikus az emberek nagy része?
Mindez a haladó tudomány szerint nem magyarázható, de valós tény, mert az agy és a tudat időn és téren túl kapcsolatba tud lépni. A "kozmikus kapcsolat" segítségével a mikrorészecskék tudomást szereznek egymásról. Ismerjük meg a mindenség fejlődési elméletét: vajon egy vak ki tudja rakni a Rubik-kockát?
Nem valószínű, mert a világegyetem koránál is hosszabb idő kéne. És ha súgnak neki stimmel/nem válasszal? Akkor átlagosan 120 fordulattal elrendezheti. A visszacsatolás tehát célravezető, még akkor is, ha a válasz néha pontatlan. A természetben a cél nem véglegesített. Inkább a cél keresése teremti meg a célt.
Amennyiben a természet minden részecskéje kommunikált és előre "sejtett", tudatosan irányítani tudta önmagát. Hogyan működhet ez más civilizációkkal? Fizikailag egy térbeli hatást valamilyen mező tud átvinni egy másik pontra. Ez a mező nem észlelhető. Az időbeli kapcsolat jellegzetessége az emlékezet, ugyanez igaz tudatunkra is.
A hologramhoz hasonlatos kozmikus emlékezet a megfelelő modell: habár a (tudat)részecske szétszórva, akár több fényévnyire tárolja az információt, minden része tudja az egészet. (Ez a fajta tárolás sűrű. Egy kockacukornyi hologram-rendszer az USA Kongresszusi Könyvtárát tárolhatja.)
A holografikus emlékezethez szintén mezőre van szükség, őrző és továbbító mezőre. A tudomány négy természeti mezőt ismer. Egyikük sem lehet azonos a hologrammezővel. Mi egy szuperkönnyű ötödik mezőt keresünk. Ez a kozmikus mező kölcsönhatásban van a többi néggyel. Keresésekor belebotlunk régi ezoterikus tanokba.
A tudósok berkeiben legrégebben a biológusok vetették fel az ötödik, "biomező" létezésének lehetőségét. Az ötödik, fizikai és/vagy biológiai mező feltételezése mindenesetre a legegyszerűbb és legésszerűbb megoldás a problémákra. A kozmikus hologram kozmikus kapcsolatot hordoz, és információt továbbít. A hologram maga a vákuum, ez válik összekötő holomezővé, és feloldja az eddigi ellentmondásokat.
Ez a mező összeköti az anyagi részecskéket és az élő szervezeteket környezetükkel, valamint összeköti az emberek agyát tudatukkal. (Ez pszi-mezőként ismeretes.) Ha kezdetektől fogva létezett a mező - mert ugyebár a vákuum létét senki soha nem tagadta -, ez segített a múlt és jövő segítségével a jelen "tudatos" alakításában. Egyes feltevések szerint Einstein utolsó, megsemmisített tételei a vákuum hasznosításáról szóltak, felismerései időutazásra és más kultúrákkal történő kommunikációra irányultak.
Valljuk be, hogy valóban nem lehetünk biztosak benne még ma sem, hogy a nagyhatalmak érettek-e erre az erőre. A kozmikus térben szétszórt, egy őstől származó népek közös kozmikus "őstudatára" a Möbius-szalagot hozzák fel példaként. Azaz: akárhogyan osztódik is egy társadalom, mindig tudati összeköttetésben marad. Egyes kutatók - Crick tételeit is felhasználva - ebben a lehívható őstudatban (intelligenciában) látják az emberi faj "megfelelő irányú" evolúcióját.
