Japán 2030-ra megvalósuló terveket hozott nyilvánosságra futurisztikus víz alatti városokról

Vajon hányan tartják lehetségesnek, hogy az emberek víz alatti városokban éljenek? Kicsit úgy hangzik, mint Christopher Nolan Csillagok k...

Vajon hányan tartják lehetségesnek, hogy az emberek víz alatti városokban éljenek? Kicsit úgy hangzik, mint Christopher Nolan Csillagok között című filmbéli ötletének folytatása, de egy japán építőipari cég azt mondja, hogy mindez 2030-ra valósággá válhat.

A Shimizu japán építőipari vállalat egy 25-26 milliárd dollár értékű víz alatti ökováros tervét jelentette be, az úgynevezett "Ocean Spiral"-t, mely 5000 ember lakhelye lenne, és amely több ezer méter mélyről a tengerfenékről nyerné az energiáját.

A Shimizu vállalat a múlt héten Tokióban mutatta be a város terveit azt állítva, hogy az Ocean Spiral "ki fogja használni a mélytenger végtelen lehetőségeit", befogadva az emberi életet, mivel a tengerszint emelkedése komoly veszélyt jelent a szigeteken élők túlélése szempontjából.

A tervezet bemutat egy hatalmas kutató- és lakóállomást, mely mintegy 16 kilométer hosszan a tenger felszínén kezdődik, és az óceán fenekéig ér. Hideo Imamura, a Shimizu szóvivője elmondta:

"Ez egy igazi cél, nem vágyálom. Az Astro Boy rajzfilmfigurának jóval azelőtt volt mobiltelefonja, hogy azt feltalálták volna - hasonló módon a szükséges technológia és tudás addigra elérhető lesz."

Mivel nagy méretű technológia szükséges a szerkezetek felépítéséhez és az óceán felszíne alatt az élet fenntartásához, a projekt mostantól számítva 15 évnél korábban nem fog elkészülni. Ha a projekt sikeres lesz, akkor egyedülálló kilátást fog nyújtani a víz alatti életre.

A Shimizu tisztviselői szerint a projekt, mely megkapta számtalan kutatási vállalkozás és a japán kormányzati szervek támogatását, egy spirál alakú szerkezet lesz, mely három fő részből áll.

A projekt tisztviselői a finanszírozáshoz forrásokat várnak a magánszektortól, valamint a kormánytól, melyet a Tokiói Egyetem szakértői is támogatnak.

Masaki Takeuchi, a projekt menedzsere az Asahi Simbun napilapnak elmondta, hogy "nagyszerű lenne, ha a kutatási intézmények és a kormányok is érdekeltté válnának a projektben."

Az Ocean Spiral három fő része

1. Az első rész a felszínen lebegne, amely egy 500 méter átmérőjű gömb felső része lenne.

2. A terv szerint a központi rész egy 15 kilométer hosszú spirál, mely vállalkozói övezetekből, lakásokból, lakott területekből és szállodai szobákból állna 5000 ember részére.

3. Legalul, körülbelül 3-4 ezer méter mélyen a tenger alatt a spirál hozzá fog kapcsolódni egy energiaforrásokat fejlesztő kutatási központhoz.

A Shimizu szóvivője azt is elmondta, hogy "Ez csak egy terv a cégünk részéről, de az a célunk, hogy kifejlesszük azt a technológiát, amely lehetővé teszi számunkra, hogy felépítsünk egy víz alatti életteret."

Christian Dimmer, a Tokiói Egyetem urbanisztikai tanszékének adjunktusa szerint az olyan "techno utópiák", mint az Ocean Spiral a klímaváltozás, a tengerszint emelkedése és más válságok hatására fogalmazódnak meg. A következőket nyilatkozta:

"Ugyanez volt Japánban az 1980-as években, amikor ugyancsak ez a vállalati szektor javasolt föld alatti és 'úszó' városokat, és 1 kilométer magas tornyokat a buborék gazdaság virágkorában. Még jó, hogy számos kreatív elme kezdte használni az agyát, hogy miképp kezeljék az éghajlatváltozást, az emelkedő tengerszintet, és a rugalmas társadalmak létrehozását, de remélem nem feledkezünk meg nyitottabb és demokratikusabb városi jövőben gondolkodni, melyben az állampolgárok aktív szerepet vállalnak a létrehozásban ahelyett, hogy egy vállalati utópia egyszerű mellékszereplői lennének csupán."

Ugyanakkor a tengeri közösségek létrehozásának ötlete pozitív visszhangra talál Japánban, ahol a szárazföldi közösségekre komoly veszélyt jelentenek a nagy földrengések és a szökőárak.

A vállalat azt is elárulta, hogy a spirális szerkezet alján található "föld gyár" metánt állítana elő szén-dioxidból mikroorganizmusok segítségével.

Szakértők azt mondják, hogy az óceán vízhőmérsékletének különbsége a szerkezet különféle részein segíthetne áramot termelni, ezt a koncepciót hőenergia átalakításként ismerik.

Korábban a Shimizu részt vett egy úszó metropolisz (lásd az alábbi videóban), és egy 400 kilométer széles napelem "öv" tervezésében a Hold körül.

Collective Evolution