"A tudatot alapvető dolognak tekintem. Az anyagot a tudat származékos termékének tartom. Nem tudunk a tudat mögé nézni. Minden, amir...
"A tudatot alapvető dolognak tekintem. Az anyagot a tudat származékos termékének tartom. Nem tudunk a tudat mögé nézni. Minden, amiről beszélünk, minden, amit létezőnek tekintünk, feltételezi a tudatot." - Max Planck elméleti fizikus (1), aki létrehozta a kvantumelméletet, amiért 1918-ban elnyerte a fizikai Nobel-díjat.
Nagyszerű látni, hogy a mai kor több neves tudósa a világ minden táján tanulmányozni és vizsgálni kezdett számos különböző területet, melyek az emberi tudat nem fizikai jelenségével foglalkoznak. Az igazság az, hogy már több évtizede teszik, de csak most kezdi megkapni azt az elismerést, melyet megérdemel.
"Nem lehetett megfogalmazni a kvantummechanika törvényeit teljesen következetes módon a tudatra történő hivatkozás nélkül," - Wigner Jenő elméleti fizikus és matematikus. Megosztva kapta a fizikai Nobel-díjat 1963-ban. (2)
A tudatosság vagy tudat az, ahogyan érzékeljük és megfigyeljük a világot, ahogyan gondolkodunk, a szándékaink, érzéseink, érzelmeink és így tovább összessége. Az emberi tudattal kapcsolatos egyik legnagyobb kérdés ma az, hogy vajon csupán az agyunk terméke, vagy az agy a tudat vevőkészüléke? Ha a tudat nem az agyunk terméke, az azt jelentené, hogy az emberi fizikalitásra nincs szükség a tudat folyamatosságához, vagy magához a tudathoz.
Az alábbi videóban (angol) Dr Gary Schwartz a pszichológia, az orvostudományok, a neurológia, a pszichiátria és a sebészet professzora az Arizonai Egyetemről azt vitatja meg, hogy a tudat az agy terméke, vagy annak a vevőkészüléke. Ez egy rövid összefoglalója a témának, mely számos szakmailag vizsgált tudományos kutatást mutat be, mivel az embernek gyakorlatilag nincs arra ideje, hogy átlássa az egész dolgot, mert szinte lehetetlen átlátni.
A modern tudományos világnézet, és hogy miért lehet korlátozott
A legtöbb mai főáramú tudomány olyan tudomány, mely azon feltételezés alapján működik, hogy az anyag az egyetlen valóság. Ma ez a "tudományos materializmus" fogalmaként ismert. Szerencsére ez a nézet egyre gyorsabb ütemben kezd eltűnni tekintettel arra, hogy a kvantumfizika megmutatta nekünk, hogy amit fizikai világként látunk, az egyáltalán nem fizikai.
"Ha a kvantummechanika nem döbbent meg mélységesen, akkor még nem értetted meg. Minden, amit valóságosnak hívunk, olyan dolgokból épül fel, melyeket nem tartunk valóságosnak." - Niels Bohr fizikus, aki alapvetően járult hozzá az atomszerkezet és a kvantumelmélet megértéséhez, amiért fizikai Nobel-díjat kapott 1922-ben.
A 19. század fordulóján a fizikusok elkezdték feltárni az energia és az anyag szerkezete közötti kapcsolatot. Ennek során azt a meggyőződést, hogy egy fizikai, newtoni anyagi univerzum áll a tudomány középpontjában elvetették, és az a felismerés váltotta fel, hogy az anyag nem más, mint illúzió. A tudósok elkezdtek rájönni, hogy az univerzumban minden energiából áll.
Még a kvantumfizika is megmutatta nekünk:
"A kvantumelmélet páratlan tapasztalati sikere ellenére, melynek javaslatai szó szerint igazak lehetnek a természet leírására még mindig cinizmus, értetlenség, sőt harag fogadja," - T. Folger, “Quantum Shmantum”; Discover 22:37-43, 2001)
Nem állítja senki, hogy a "tudományos materializmus" nem volt rendkívül fontos. Különböző modern tudományos áttörések és fejlesztések is fakadtak belőle. A probléma ezzel az, hogy teljesen uralja a mai tudományos akadémiákat, és ennek köszönhetően súlyosan akadályozza a nem fizikai jelenségek, mint a tudat tudományos vizsgálatának fejlődését.
"A 19. század végén a fizikusok olyan tapasztalati jelenségeket fedeztek fel, amelyek nem magyarázhatók a klasszikus fizikával. Ez vezetett el az 1920-as és 30-as években a fizika egy forradalmian új ágához, a kvantumfizikához, mely megkérdőjelezte a világ anyagi alapjait, megmutatva, hogy az atomok és a szubatomi részecskék nem igazán szilárd tárgyak, és nem is léteznek teljes bizonyossággal egy határozott térbeli helyen és meghatározható időben. A legfontosabb, hogy a kvantummechanika behozta az elmét az alapvető fogalmi struktúrába, mivel azt találták, hogy a részecskék, melyeket megfigyeltek, és a megfigyelő - a fizikusok és a használt megfigyelési módszer - egymásra ható kapcsolatban állnak. Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a fizikai világ már nem az elsődleges vagy kizárólagos alkotóeleme a valóságnak, és hogy nem lehet teljesen megérteni anélkül, hogy az elmére ne hivatkoznánk." - Dr. Gary Schwartz
[post_ads_2]
A tudományos bizonyítékok szerint a tudat az agyon kívülről származik
Ma már nincs elég tudományos bizonyíték arra nézve, hogy az agy hozza létre a tudatot. Viszont van elég bizonyíték, hogy azt mondhassuk (száz százalékos bizonyossággal), hogy az agy egyszerűen a tudat vevőkészüléke. Számos tudományos tanulmány áll rendelkezésünkre, melyek különböző szakértők által értékelt folyóiratokban jelentek meg, amelyek jelzik, hogy a tudatot valójában nem az agy hozza létre, hanem valami teljesen különálló dolog, és ezt a modern materialista tudománynak nem kellene figyelmen kívül hagynia, mint lehetőséget.
"Néhány materializmusra hajlamos tudós és fizikus nem akar tudomást venni ezekről a jelenségekről, mert nem felelnek meg a kizárólagos világképüknek. A természet posztmaterialista vizsgálatának elutasítása, vagy azon szilárd tudományos eredmények közzétételének megtagadása, melyek a posztmateriális keretet támogatják, ellentétesek a tudományos kutatás valódi szellemiségével, amely szerint a tapasztalati adatokkal mindig megfelelően kell foglalkozni. Olyan adatokat, melyek előzetesen nem illenek bele a kedvelt elméletekbe és hiedelmekbe, nem lehet elutasítani. Az ilyen elutasítás az ideológia birodalma, és nem a tudományé." - Dr. Gary Schwartz
Erre lehet példa a médiumokkal végzett különböző laboratóriumi kísérletek, melyeknél azt dokumentálták, hogy a médiumok (olyan emberek, akik fizikailag halott emberek elméjével kommunikálnak) néha képesek elhunyt személyektől információkhoz jutni. Ez támogatná azt az elgondolást, hogy a tudat elkülönül az agytól.
Másik példa lehet az a tény, hogy úgy tűnik, a tudatos szellemi tevékenység a halál után is folytatódik. Néhány halálközeli élményen keresztülment ember testen kívüli élményről számolt be szívmegállás során. Ezekben az esetekben érdekes, hogy ezek a tapasztalatok akkor történtek, amikor a szívmegállást követően az agyban nem volt elektromos aktivitás.
Az egyik legjobb példa az, amit parapszichológiai jelenségnek neveznek. Ez a fajta jelenség bebizonyította, hogy képesek vagyunk információkhoz jutni az érzékeink használata nélkül is, hogy mentálisan tudjuk befolyásolni a fizikai készülékeket és az élő szervezeteket a tudatunk segítségével. A kutatások azt is kimutatták, hogy egyes emberek képesek arra, hogy a tudatukat a testükön kívülre vetítsék ki, és így távoli helyeket tekintsenek meg. Más kutatások azt mutatják, hogy egymástól távol lévő elmék úgynevezett nem lokális korreláció módjára viselkednek.
"Ezek az események olyan gyakoriak, hogy nem lehet őket rendellenesnek tekinteni, sem a természeti törvények alóli kivételnek, de a jelek szerint szükség van egy szélesebb értelmező keretre, mely nem nyugodhat kizárólagosan a materializmuson." - Dr. Gary Schwartz
(1) - http://hu.wikipedia.org/wiki/Max_Planck
(2) - http://hu.wikipedia.org/wiki/Wigner_Jenő
Collective Evolution
A lélek tudománya
Az emberek a civilizáció hajnala óta hisznek a lélek létezésében. De segíthet-e a modern tudomány a lélekről alkotott képünk árnyalásában? A film az agykutatás, a robotika és a pszichológia legújabb eredményeinek fényében vizsgálja az emberi lélek titkait. A halálközeli élmények és a módosult tudatállapotok vizsgálatával a kutatók az emberi lét legizgalmasabb kérdéseire keresik a választ, és most mi is velük tarthatunk a lélek, az elme és az öntudat megértése felé vezető úton.