Az összes földrész Katolikus püspökei a "fosszilis üzemanyag korszak végére" szólítanak föl

A Katolikus püspökök egy csoportja felszólította a világ kormányait ezen a héten szerdán, hogy vessenek véget a fosszilis tüzelőanyagok h...

A Katolikus püspökök egy csoportja felszólította a világ kormányait ezen a héten szerdán, hogy vessenek véget a fosszilis tüzelőanyagok használatának, idézve, hogy a világ szegényeire fenyegetést jelent a klímaváltozás, mely aggodalomra ad okot.

A BBC szerint a nyilatkozat az első alkalom, hogy magas rangú egyházi tisztviselők egy ilyen felhívást adtak ki minden kontinensen. A nyilatkozat a Peruban, Limában folyó nemzetközi éghajlatváltozási tárgyalások kellős közepén jelent meg, miközben a világ országai továbbra is azt próbálják meghatározni, hogy mit is kellene tenniük a klímaváltozás ügyében a 2015-ös klíma csúcsig, ahol a megfigyelők és az aktivisták remélik, hogy új nemzetközi megállapodást véglegesítenek.

"Ezúton adunk választ arra, hogy mi tekinthető Isteni felhívásnak, hogy lépéseket tegyenek a globális éghajlati felmelegedés sürgős és káros helyzetének megoldására," - írták a püspökök.

Naomi Klein legújabb "Ez mindent megváltoztat" (1) című könyvében feltűnően hasonló megjegyzések olvashatók; a püspökök nyilatkozata azzal is érvel, hogy a globális kapitalizmus és a gazdasági rendszerek, amelyek jelenleg működnek, összeegyeztethetetlenek a hosszú távú ökológiai fenntarthatósággal: "A fő felelősség a kialakult helyzetért a domináns globális gazdasági rendszert terheli, amely egy emberi alkotás. Ha objektíven nézzük a pénzügyi és gazdasági rend káros hatásait, mely elsősorban a piacra és a profitra épül, ami elmulasztotta az embert a közjó és a gazdaság középpontjába helyezni, fel kell ismernünk a rendszer hibáit és egy új pénzügyi és gazdasági rend szükségességét."

A dokumentum felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy "fogadjanak el egy tisztességes, és jogilag kötelező érvényű megállapodást" a következő évben a párizsi csúcstalálkozón, hogy csökkentsék a szén-dioxid kibocsátást. Pontosabban a püspökök ragaszkodnak ahhoz, hogy korlátozzák a globális hőmérséklet emelkedést 1,5°C-ra, az iparosodás előtti szinthez viszonyítva - egy lényegesen ambiciózusabb cél, mint a 2°C-os plafon, mely határértékben általában egyetértettek, amely felett a klímaváltozás már igazán veszélyessé válik - és egy "új fejlődési modell és életmód kidolgozásához, melyek mind kompatibilisek a földi éghajlattal," és ami "képes az embereket kiemelni a szegénységből."

"Ennek középpontjában az áll, hogy véget vessenek a fosszilis tüzelőanyag korszaknak, a fosszilis üzemanyagokból származó kibocsátás fokozatos megszüntetésével, és a 100 százalékban megújuló és fenntartható energiához való hozzáférés mindenki számára történő fokozatos bevezetésével."

A célról, hogy a globális szén-dioxid kibocsátást a nullára csökkentsék, már a limai fordulóban dönthetnek, és az Associated Press jelentése szerint több tucat kormány egyetért az ötlettel. A kibocsátás jelenlegi üteme mellett a világ fel fogja használni a "szén költségvetését" - az üvegházhatást okozó gázok teljes mennyisége kibocsátásával ebben a században még mindig 2°C alatt marad a melegedés - 2040-re, bár lassuló ütemben a következő években, amely meghosszabbítja a határidőt.

A püspökök logikája és célja a hőmérséklet emelkedés féken tartására a "leginkább veszélyezetett közösségek azonnali szükségleteinek" előtérbe helyezésében gyökerezik. Sőt, pont a források és az infrastruktúra hiánya miatt a világ legszegényebb népességének nagy része - különösen Dél-Ázsiában és Afrikában - különösen érzékeny az aszályokra, árvizekre, az emelkedő tengerszintre, viharokra, és egyéb szélsőséges időjárási formákra, amelyek részét képezik az éghajlatváltozásnak. Eközben az ENSZ által múlt pénteken kiadott jelentés meghatározta azt az összeget, amit a fejlődő országoknak együttesen kellene befektetniük, hogy alkalmazkodni tudjanak az éghajlatváltozáshoz, ami 2050-ig évente 250 és 500 milliárd dollár még akkor is, ha a világ betartja a 2°C-os küszöböt. Számos tudományos bizonyíték van arra, hogy az éghajlatváltozás hatásai 2°C-os emelkedés mellett sokkal súlyosabbak lesznek, mint általában gondolják.

Az ENSZ jelentés azt is megállapította, hogy jelenleg hatalmas szakadék van a fejlődő országok szükséglete és aközött, amit a fejlett világ hajlandó fizetni, ami egy nagy feszültséget jelentő pont a nemzetközi tárgyalásokon. Miközben Kína megelőzte az Egyesült Államokat, mint a legnagyobb összesített kibocsátó, az USA fenntartja a jóval magasabb egy főre jutó kibocsátást. Továbbá a klímaváltozás halmozott, vagyis a nagy részét még mindig annak a szénnek a hatásai okozzák, melyet Amerikai és a nyugati világ legnagyobb része bocsátott ki jólétének építése során. A személyenkénti nagyobb vagyon azt is jelenti, hogy a fejlett országoknak sokkal több lehetőségük van arra, hogy a kibocsátás csökkentésébe fektessenek be, és ezzel segítsék a még fejlődő országokat.

"Azok, akik felelősek a klímaváltozásért, felelősséggel kell viseltessenek a legsérülékenyebbek megsegítésében az őket ért veszteségek és károk kiigazításával, és azzal, hogy megosztják a szükséges technológiákat és szaktudást," - folytatják a püspökök, miközben ragaszkodnak ahhoz, hogy az összes éghajlattal kapcsolatos állami finanszírozások 50 százalékát a fejlődő világ alkalmazkodási szükségleteire kell fordítani.

Bár ez az első eset, a püspökök nyilatkozata továbbra is folytatja a Katolikus Egyház hagyományos elkötelezettségét a környezeti kérdésekkel és az éghajlatváltozással kapcsolatban. Ferenc Pápa maga tette a vallás ügyévé az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, figyelmeztetve arra, hogy "ha elpusztítjuk a Teremtést, a Teremtés fog elpusztítani bennünket!" Ez év elején az egyház egy ötnapos csúcstalálkozót tartott  tudósok, közgazdászok, filozófusok, csillagászok, és más szakértők részvételével, hogy megvizsgálják, hogyan tudna a katolikus egyház az éghajlatváltozásra és az ahhoz kapcsolódó kihívásokra megfelelő választ adni. Ferenc az esőerdők megsemmisítését emelte ki, mint "bűnt", és egy hivatalos pápai enciklikán dolgozik, mely a környezet és az emberiség viszonyával foglalkozik.

(1) - http://thischangeseverything.org/

Think Progress