Peruban ősi csontműtét első bizonyítékait találták meg - lyukakat fúrtak a lábcsontba

A fejbe fúrt lyuk, más néven trepanáció a legkorábbi ismert műtéti technika. Lyukakat fúrtak egy beteg koponyájába, hogy megpróbálják enyh...

A fejbe fúrt lyuk, más néven trepanáció a legkorábbi ismert műtéti technika. Lyukakat fúrtak egy beteg koponyájába, hogy megpróbálják enyhíteni a fizikai problémákat, és a mentális betegségeket. A kutatók most felfedezték a fúrási technikának a test egyéb részein történt használatát a Kolumbusz előtti Peruban.

A International Journal of Paleopathology (1) című folyóiratban megjelent tanulmányban Dr. J Marla Toyne, a Közép-floridai Egyetem (2) fizikai antropológusa azt írja, hogy jeleket azonosítottak két Kolumbusz előtti csontvázon, melyet egy Kuelap nevű területen találtak Peru északkeleti részén. A személyek csontvázait i.sz. 800 és 1535 közé datálták, akik lábain hasonló fúrási technika alkalmazását találták, mint a trepanáció esetében. Dr. Toyne úgy gondolja, hogy ez azért történt, hogy egy esetleges alsó lábszár fertőzést kezeljenek, és ez egy ritka lelet.

A trepanáció számos esetben megtalálható a különböző kultúrákban szerte a világon, és a gyakorlata visszanyúlik egészen a neolitikumig. A kutatók azt mondják, hogy az emberek abnormális viselkedéséről azt hitték, hogy azokat gonosz szellemek okozták, és a betegségeket, kezdve a migréntől és a rohamoktól egészen a mentális zavarokig trepanációval kezelték. A kinyert csontdarabokat az őskori betegek néha megőrizték, és varázs eszközként, például ékszerként hordták, hogy védekezzenek a gonosz ellen.

Erre a korai koponya és agyi műtétre bizonyítékot találtak az Asikli Hoyuk régészeti ásatáson Törökországban. A kutatók által Asikli Hoyuknál talált koponyák bizonyítják a koponyaműtétek legkorábbi ismert formáját az ősi újkőkori településen. Ugyanakkor ezen a területen úgy tűnik, hogy az ilyen eljárásnak semmi köze nem volt a testi sérülésekhez, és eddig nem ismert, hogy miért gyakorolták. Néhány beteg túlélte a trepanációt, melyet a csont gyógyulása és újranövekedése bizonyít, mások viszont nem.

Az esettanulmány összefoglalójában Toyne azt mondja, hogy bár a Chachapoya sámánok ismertek voltak terápiás és gyógyító készségeikről Peruban, ebben a konkrét esetben a fúrási eljárás nem mutat bizonyítékot a gyógyulásra, ami arra utal, hogy a beteg nem sokkal utána meghalt.

Katy Meyers Emery, a Bones Don’t Lie (3) antroplógiai blog szerkesztője szerint a Chachapoya régió ősi bennszülött népei Peruban újítók voltak az orvosi gyógyítás és terápiás gyakorlatokban.

"Több szöveg beszél a bennszülött gyógyítók készségeiről, és megjegyzi olyan specialisták jelenlétét, akik jelentős sérülésekkel, betegségekkel és bonyolult orvosi kezelésekkel foglalkoztak. Más bioarcheológiai példa ezekből a régiókból és időszakból azt mutatják, hogy képesek voltak sikeresen elvégezni meglehetősen bonyolult műtéti beavatkozásokat - az emberi maradványokon az amputáció után a csont tiszta gyógyulásának jelei láthatók."- számolt be Emery

A két csontváz a Kuelap helyszínen Peruban férfié volt, egyikük idősebb, 30-34 éves, a másik egy kamasz volt. A vizsgálatok szerint a pár látszólag egészséges volt, jelentős sérülést nem találtak a csontjaikon. Ugyanakkor a fúrt lyukak mélysége és elhelyezkedése azt sugallja, hogy a műtétek azért történtek, hogy csökkentsék a sérülésből vagy fertőzésből adódó nyomást, melyet a felhalmozódott folyadék okozott a lábban.

Nem tudni biztosan, hogy a fúrásokat a fertőzéstől szenvedő élő betegen hajtották végre, aki meghalt a műtét alatt, vagy hogy az eljárást egy előzőleg elhunyt személyen végezték el, mint egy képzésként az újoncok számára. Ezek a kísérletek a holttesteken próba szerencse módszer volt annak érdekében, hogy tökéletesítsék a technikát.

Danielle Kurin bioarcheológus azt mondja, hogy az ősi koponya trepanációhoz hihetetlen szakmai tudás és gyakorlat volt szükséges.

"Ennek a műtéti eljárásnak az a lényege, hogy át kell hatolni a csonton, de nem szabad érinteni az agyat. Bioarcheológusként meg tudjuk mondani, hogy egy elhunyt holttestén kísérleteztek, mert meg tudjuk mérni a fúrt lyukak helyét és mélységét. Ennek példája, hogy minden lyuk egy kicsit mélyebbre van fúrva, mint az utolsó. Így el lehet képzelni egy fiatal férfit az őskori perui orvosi egyetemen, ahogy a kezében a fúrójával gyakorolja, hogy hányszor kell elforgatnia, hogy ügyesen és pontosan hatoljon át egy koponya vastagságán."

Bár a fúrási kezelés korszerűség tekintetében szélsőségesnek vagy nem megfelelőnek tűnhet, Dr. Toyne arra a következtetésre jutott, hogy a jelek azt mutatják, hogy az ősi orvosi ismeretek rendelkezésre álltak a Chachapoyak számára Peruban, és a gyógyítók a lehető legjobb minőségű ellátást nyújtották a pácienseiknek.

(1) - http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S18799817
(2) - http://anthropology.cos.ucf.edu/
(3) - https://bonesdontlie.wordpress.com/2015/01/15/trepanation

Ancient Origins