Az " Edgar Cayce, hat ujjú óriások és Atlantisz természetfeletti teremtő istenei - 1. rész " című cikk folytatása: http://ujv...
Az "Edgar Cayce, hat ujjú óriások és Atlantisz természetfeletti teremtő istenei - 1. rész" című cikk folytatása:
http://ujvilagtudat.blogspot.hu/2017/09/edgar-cayce-hat-ujju-oriasok-es.html
Platón "Szümposzion" (A lakoma) című művében Arisztophanész ismerteti az androgünök egy ősi mítoszát, mely szerint az eredeti természetünk semmiképpen sem ugyanaz, mint most.
Amikor az androgünt két részre osztották, külön férfi és női nemek jöttek létre. Platón jól ismert Atlantiszról adott részletes leírásáról a Timaiosz és a Critias című művében, valamint a nagy árvízről szóló beszámolóról, amely elpusztította, de kevésbé közismert az ősi androgün lényekről meglévő ismereteiről. Alfred North Whitehead hivatalosan azt mondta: "A nyugati filozófia Platón lábjegyzeteinek sorozata". Elfogadjuk ezt a valóságot, de figyelmen kívül hagyjuk őt, amikor olyan témákról beszél, amelyek furcsák a tudomány számára?
Alexandriai Philón (i.sz. 1. század) elfogadta Platón dualista koncepcióját a teremtésről. Ehhez adjuk hozzá Bérosszosz munkáját, a Midrás, a gnosztikus irodalmat és egy sor más forrást, beleértve a korábban említettek hosszú listáját is. Joannes Richter "Dyaeus" című könyvében teszi azt a figyelemre méltó állítást, hogy egy közös, globális vallás létezett régen az ókorban, amely egy androgün istenséget imádott. Azt állítja: "nehéz elhinni, hogy az emberek már 20 000 évvel ezelőtt egy egyedülálló androgün istenségnek tisztelegtek, de a paleolitikus szobrok meglehetősen egyértelműek. Sok többfejű szobrot találtak, és az egyik legrégebbi azonosítható szobor, amely mammut elefántcsontból készült és Gagarinoban találták Ukrajnában, állítólag 22 ezer éves."
Az egész világon számos kultúrában megtalálhatóak az androgün istenségek: Adam Kadmon (zsidó), Agdistis / Agditis (Phrügia, Közel-Kelet), Agni (Hindu), Angamunggi (ausztrál aborigin), Ardhanari / Ardhanarishvara (Hindu), Armaiti (Irán), Asgaya Gigagei (Cherokee), Aton (egyiptomi), Awonawilona (Zuni), Da (Dahomey), Deva (indonéz), Erósz (görög), Fro Ing / Ingwaz (norvég), Galaturra / Kurgarra Gran Silibo / Silibo-Gweto (Vodoun), Gwydion (kelta), Inari (Sintoizmus), P'en (Guatemala), Kahukura (Új-Zéland, Maori), Lan Zai Gui (taoista), Labarindja (ausztrál aborigin), Jata (Borneó), Malimeihevao (polinéz), Mwari (Zimbadwe, Rodosz), Nenechen (chilei), Nous (gnoszticizmus), Wiracocha / Viracocha (Inka).
Talán el kellene fogadnunk, hogy ez mind véletlen egybeesés, hogy ezek az kapcsolat nélküli kultúrák, néha távoli elszigetelt szigeteken ugyanazon ősi androgün istenségek hagyományait idézték fel, ahogy az tették egy elveszett kontinens tradícióival, egy nagy árvízzel, óriásokkal, kis emberekkel és hat ujjal illetve lábujjakkal?
Mi a helyzet a táskákkal?
Ennek a rejtélynek egy másik kényszerítő aspektusa, hogy sok ilyen androgün teremtő isten ábrázolás szerte a világon furcsa "táskák" viselését mutatja be. Graham Hancock, az "Istenek kézjegyei" című könyv szerzője felvilágosított bennünket egy lehetséges technológia átadásról egy ősi kataklizma túlélői számára, és rávilágított arra, hogy a civilizáció művészetének és tudományának hordozói gyakran viselnek ilyen táskákat. Bőven akadnak olyan elméletek, amelyek megpróbálják megmagyarázni, hogy mi is ezek, de az széles körben ismeretes, hogy hatalmas földrajzi területen találták meg őket, amelyek kapcsolatban vannak az androgünökkel, akik természetfölötti túlélői voltak egy árvíznek egy elsüllyedt kontinensen. Szóval, kik ezek a lények és honnan jöttek?
Nézzünk meg néhány ilyen istenszerű lényt, akik a nagy árvíz után jelentek meg. Oannes egy androgün babiloni ember-hal istenség volt, aki a kezében egy táskát hordozott, melyről a "Pennsylvania Egyetem babiloni expedíciója, A sorozat: ékírásos szövegek," című tanulmányban H. V. Hilprecht egy szemet felnyitó állítást tett. "Ez az androgün természet, ez az önmagából nemző képesség, a saját ego, ez az önálló lét, minden sumér isten létezésének velejárója. Minden sumér isten androgün." (1)
Az óceán túloldalán a mexikói Quetzalcoatlban az androgün Ometeotl félisten utódját ábrázolták a La Venta (i.e. 1800-as évek) olmék helyszínen, amelyen egy táskát hordoz.
A legendás Viracocha, egy másik androgün isten híres az áradást követő tevékenységéről Dél-Amerikában. Gyakran szakállas óriásként ábrázolva az Atlanti-óceán elveszett kontinenséről érkezett, aki fejlett és példátlan bölcsességet terjesztett. Furcsa módon "a tenger habjának" hívták, ahogy a legendás Cúchulainn-t Írországban. Azt állították, hogy Cúchulainn hét ujjal és lábujjal rendelkezett (nem kell máshol keresgélni, mint a Wikipédiában, hogy feltárja valaki ezt a tényt), és egy elveszett fejlett civilizációból érkezett az Atlanti-óceán közepéről. (2)
Talán azért hívták mindkét természetfeletti lényt a "tenger habjának," mert fejlett fém tengeri vízi járművük volt, amely hullámokat kavart és az őslakos népekben ez félelmet keltett? Ezeknek a lényeknek a nyomán csodálatosan összetett civilizációk és kőfaragványok jöttek létre. Dél-Amerikában, Sumériában és miután az androgün Thot Egyiptomba érkezett, a világ leghihetetlenebb és legfejlettebb civilizációinak egy része hamar megjelent. Az androgün Thot-tal kapcsolatban ezoterikus körökben széles körben beszámoltak arról, hogy Atlantiszról származott, aki Hermész Triszmegisztosz, Hermafrodita (Hermész + Afrodité) néven is ismert volt.
Az ókori sumér kifinomultsággal kapcsolatos további bizonyítékokért forduljunk egy legutóbbi figyelemre méltó felfedezéshez. Amint arról beszámoltunk, 100 év után végül sikerült megfejteni egy régi babiloni agyagtáblát az ausztráliai Új-Dél-Wales-i Egyetem kutatóinak.
Kapcsolódó cikk: Egy rejtélyes 3700 éves agyagtáblán ősi babiloni trigonometriát fedeztek fel ausztrál kutatók (Videó)
[post_ads_2]
A matematikusok már közel egy évszázada vitatták a Plimpton 322 néven ismert agyagtábla értelmezését, mióta George Plimpton New York-i kiadó a Columbia Egyetemre hagyta örökségül az 1930-as években. Ő Edgar Banks diplomata, régiségkereskedő és lenyűgöző amatőr régésztől vásárolta, aki Indiana Jones karakterét inspirálta - az ő bravúrjai közé tartozik az Ararát-hegy sikertelen megmászásának kísérlete, hogy megtalálja Noé bárkáját - aki ásatásokat végzett Dél-Irakban a 20. század elején.
Mansfield, aki kollégájával, Norman Wildbergerrel folytatott kutatását a Historia Mathematica című folyóiratban publikálta azt állítja, hogy míg a matematikusok évtizedek óta értik, hogy a tábla azt bizonyítja, hogy jóval megelőzte Püthagoraszt, nem volt egyetértés a tábla felhasználásának szándékát illetően. A hatalmas rejtély eddig a céljának meghatározása volt, hogy az ősi írástudók miért végeztek komplex feladatot a számok generálásával és válogatásával a táblán. A kutatások azt mutatják, hogy a Plimpton 322 derékszögű háromszögek alakjait mutatja újfajta trigonometria segítségével, arányok, nem szögek és körök alapján. Ez egy lenyűgöző matematikai munka, amely kétségtelenül zseniális.
"A tárgy nem csak a világ legrégebbi trigonometrikus táblája; ez az egyetlen teljesen pontos trigonometriai táblázat, a nagyon eltérő babiloni megközelítés miatt aritmetikai és geometriai szempontból. Ez azt jelenti, hogy nagy jelentőséggel bír modern világunkban. A babiloni matematika több mint 3000 éve kiment a divatból, de gyakorlati alkalmazásai lehetnek a felmérés, a számítógépes grafika és az oktatás területén. Ez egy ritka példája az ősi világnak, amely valami újat tanít nekünk."
Mindez felveti a kérdést: vajon a táskát hordozó Oannes adta át ezt a kifinomult információt az ősi időkben? Ezenkívül táplálja azt a kérdést is, hogy a sumérok miért használtak 12-es alapú számrendszert a 10-es számrendszer helyett? Lehetséges, hogy ezt az ősi rejtély azzal lehet megmagyarázni, hogy ezen civilizáció közvetítői öt helyett hat ujjal rendelkeztek, ahogy azt korábban már említettük? Ami elvezet bennünket egy másik rendkívül specifikus tulajdonsághoz, amely a természetfeletti ókoriakhoz, a hat ujjhoz és lábujjhoz kapcsolódik. A bibliai idézet a Gath óriást illetően korábban az Ain Ghazal szobrokra vonatkozott, de a történethez még sok más dolog is társul.
A világ tele van ókori szobrokkal, faragványokkal és sziklavésetekkel, melyek hat kéz- és lábujjat ábrázolnak. Elszigetelt csendes-óceáni szigetektől számos amerikai államig és országig szerte a világon. Még Edgar Cayce is beszámolt egy nagy emberről hat ujjal, akit Muzuen néven ismertek, aki Lemúria elveszett csendes-óceáni kontinenséről érkezett a Góbi-sivatagba i.e. 9026-ban.
Az ezoterikus hit abban áll, hogy a hat ujj és lábujj az ókori természetfeletti androgün istenségeknek és utódaiknak tulajdonított vonás volt, amely végül eltűnt a modern homo sapiens esetében. Talán ez az oka annak, hogy a bibliai Ádámot hat ujjal ábrázolta Jan Van Scorel 1540-es festménye.
Cayce a Muzuenről a 877-10-es olvasatban ír, aki hat láb magas, kék szemű, a haja sötét aranyszínű, a kezein hat ujj van, amiről rögtön eszünkbe jutnak a kínai Tarim-medencében nemrég felfedezett kaukazoid múmiák, amelyek közül soknak vörös és szőke volt a haja, kék a szeme és 180-195 centiméter magasak voltak.
Az androgün teremtő istenek, furcsa lények táskákkal, a káprázatos kőmunkák, a feltűnően hasonló ikonográfia és a legcsodálatosabb dolog, hogy minden olyan forrás, amelyet Edgar Cayce-től, a rózsakeresztesektől és Platóntól felleltünk, ugyanazt a valóságot írják le. Nem érdemes megvizsgálni? Természetesen azt mondom, hogy igen, és nem vagyok egyedül, sok más kutató már évtizedek óta nyomon követi ezeket a rejtélyeket, és most úgy tűnik, ezek az elképzelések egyre közelebb kerülnek.
A történelem ezen alternatív nézőpontja érthetővé teszi a világ minden furcsa és mitológiai hagyományát, amelyekkel a jelenlegi tudományos paradigma nem foglalkozik, és sötétben hagy minket azzal a téves felfogással, hogy az őseink babonásak, illogikusak és őrültek voltak. Az Alexandriai Könyvtár és a maja kódexek megsemmisülésének tragédiái mellett úgy tűnik, hogy a modern tudomány több ezer évnyi legitim bizonyítékkal rendelkezik mítoszok, legendák, vallási dokumentumok, szóbeli hagyományok és titkos szakirodalom formájában. Minél mélyebbre ásunk, annál inkább az ősi világra támaszkodunk, amelyet Edgar Cayce és mások írtak le, mint a valószínűbb valóság. Persze vannak, akik nem hisznek egy akadémikus összeesküvésben, de az emberi természet és a korábban meglévő paradigmák drámai hatással vannak az új ötletek feltörekvésére. (3)
James Vieira
(1) - https://archive.org/details/serababylonianex01univuoft
(2) - https://en.wikipedia.org/wiki/Cú_Chulainn
(3) - http://www.ancient-origins.net/myths-legends/edgar-cayce-six-fingered-giants-and-super
